1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Háztartások, családok
személyből állt. A kilencvenes években az egyedülállókon kívül csak a két személyből álló háztartások aránya emelkedett, a többi háztartásé egyaránt csökkent. 1990 óta tovább nőtt az egyszemélyes háztartások aránya (közel 2 százalékponttal), amit a két-, három-, illetve négyfős háztartások hányadának némi csökkenése ellensúlyozott, miközben a nagy létszámú háztartások részesedése 1-2 tized százalékponttal emelkedett. Ez utóbbi, alig érzékelhető arányemelkedés nyilvánvaló összefüggést mutat a két- vagy többcsaládos háztartások számában és arányában kimutatható csekély mértékű növekedéssel. Az elmúlt másfél évtizedben a háztartások összetételében bekövetkezett módosulások és a háztartásokban élők számának alakulása egyaránt hatással vannak a háztartások átlagos nagyságára. A háztartások átlagos nagyságának az 1990-es éveket megelőző jelentős visszaesése mérséklődött: míg a száz háztartásra jutó személyek száma 1980—1990 között 279-ről 260-ra (19 fővel) csökkent, addig az 1990 utáni időszakban a csökkenés mindössze 2 fős volt, így 1996-ban minden száz magánháztartásban átlagosan 258 személy élt. Mint említettük, a háztartások átlagos nagyságára ható tényezők között az egyik legfontosabb a háztartások összetételének az alakulása. Ha az egyszemélyes háztartások, valamint az egy családos, ezen belül különösen az egy szülőből és gyermek(ek)ből állók, illetve a csak a családmagot magukba foglaló háztartások aránya nő, akkor az csökkentőleg hat a háztartások átlagos nagyságára, ha viszont a többcsaládos háztartások, illetve a családmagon kívül más személyeket is magukba foglaló háztartások aránya emelkedik, akkor az átlagos háztartásnagyság növekedését segíti elő. E struktúrabeli változások, attól függően, hogy az adott időszakban közülük melyek következnek be egyidejűleg, egymás hatását gyengíthetik, illetve erősíthetik. Az átlagos háztartásnagyság alakulását az utóbbi időben kétségkívül az egyedülállók számának és arányának folyamatos, nagymértékű emelkedése befolyásolja a legnagyobb mértékben, de — különösen a nyolcvanas években — a háztartások, ezen belül az egycsaládos háztartások homogenizálódása, vagyis a tisztán családmagok alkotta háztartások arányának az emelkedése is erőteljes, a háztartások átlagos nagyságát csökkentő hatást fejtett ki. Az 1990 óta a többcsaládos háztartások számában és arányában bekövetkezett csekély mértékű növekedésnek az átlagos háztartásnagyságra gyakorolt hatása azonban nem érvényesülhetett, hiszen a csökkenést kiváltó okok összehasonlíthatatlanul nagyobb súlyt képviseltek. A háztartások tagszámának változása, 1980—1996 Százalék személyes háztartások aránya 81