1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási jellemzők

Az ingázási mutatók megyénkénti összevetéséből jól látható, hogy a kis népsűrűségű, kevesebb települést magukba foglaló megyékben jóval alacsonyabb az ingázási arány, mint az aprófalvas, sok településsel rendelkező megyékben. így pl. az ország egészére jellemző átlagnál jóval kisebb az ingázók hányada Csongrád megyében (16 százalék), Hajdú-Bihar megyében (17 százalék), Bács-Kiskun megyében (18 százalék), Békés megyében (19 százalék), ugyanakkor Pest megyében 53 százalék, Nógrád megyében 38 százalék, Heves megyében 37 százalék, de egyharmad körüli Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyében is. A Pest megyét tartósan jellemző, kiugróan magas ingázási arány Budapest munkaerővonzásának az eredménye, ami többé-kevésbé érzékelhető még a földrajzilag közeli, a fővárossal jó közlekedési összeköttetésben lévő megyékben, pl. Fejér, Komárom-Esztergom megyében is. A 887 ezer naponta ingázó 68 százaléka községi lakos, több mint egynegyedük városi, 5 százalékuk fővárosi lakóhelyű. A Budapesten lakó aktív keresők közül csak igen kevesen ingáznak, mindössze 47 ezren (7 százalék). Hasonló az ingázási mutató a megyeszékhelyeken is. Kedvezőtlenebb a helyzet a többi városban, ahonnan minden ötödik aktív kereső ingázni kényszerül. Még ennél is nehezebben találnak helyi munkalehetőséget a községekben lakók. Ezer aktív keresőből 475 dolgozik ugyanabban a községben, ahol lakik, közülük tehát gyakorlatilag minden második aktív kereső ingázik. 76