1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási jellemzők

Az ipari-építőipari foglalkozású (hetedik főcsoport) aktív keresőkre is az jellemző, hogy 1996-ban már 58 százalékuk szakmunkásképző iskolai végzettséggel és 20 százalékuk érettségivel rendelkezett. Ebben az esetben is igaz, hogy a gimnáziumi érettségi egyben valamilyen további szakképesítéssel is párosult. A gépkezelők, összeszerelők (nyolcadik főcsoport) egy része — nagyüzemi körülmények között, gyártósor mellett betanított munkásként dolgoznak — iskolai végzettség szempontjából némileg alacsonyabb képesítéssel rendelkezik, mint a hetedik főcsoportba tartozó aktív keresők. Ezt a megállapítást az 1996. évi adatok is alátámasztják, körükben a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya közel 60 százalék volt. Természetesen e főcsoportra is igaz, hogy 1980-ban ez a mutató is jóval alacsonyabb (26 százalék) volt. Magától értetődik, hogy az általános iskola 8. osztályát, illetve az ennél kevesebb osztályt végzettek aránya a segédmunkás jellegű foglalkozások esetében mutatja a legnagyobb értéket. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy 1996-ban egyharmad volt azoknak az aránya, akik ennél magasabb végzettséggel rendelkeztek. Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy e körbe tartoznak azok is, akik valamilyen oknál fogva képzettségüknek megfelelő munkakörben nem tudnak elhelyezkedni. A fegyveres testületek dolgozói közötti változásokat jól mutatja, hogy 1990 és 1996 között e körben is jelentősen emelkedett a magasabb képzettségűek aránya. Az egyes foglalkozási főcsoportokba tartozók nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása — az összeírás időpontjában érvényes ágazati csoportosítás alapján — attól függ, hogy az adott főcsoportba tartozó tevékenységek általános jellegűek-e, vagy meghatározott szakterülethez kötődnek. Az aktív keresők foglalkozási főcsoport és kiemelt nemzetgazdasági ágak szerint Százalék Ebből: Foglalkozási facsoport Összesen mezőgazdáság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat feldolgozóipar építőipar keresk., közúti iármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás szállítás, raktározás, posta és távközlés közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás oktatás egészségügyi és szociális ellátás 1. 100,0 6,3 22,6 7,2 20,2 3,6 7,1 7,1 5,3 3,2 2. 100,0 1,9 8,6 2,1 5,6 0,4 2,6 7,4 44,4 8,3 3. 100,0 2,0 15,1 2,1 8,6 1,1 8,8 12,4 5,3 22,4 4. 100,0 5,4 18,5 3,0 5,3 1,3 11,2 12,1 4,6 4,4 5. 100,0 0,6 2,8 0,3 44,7 14,1 11,1 3,8 4,7 3,1 6. 100,0 93,5 1,9 — 0,4 0,2 0,3 1,6 0,6 0,4 7. 100,0 5,3 49,3 17,1 8,1 0,5 6,2 1,9 1,1 1,3 8. 100,0 11,4 42,5 2,9 3,8 0,3 25,7 1,8 1,0 2,0 9. 100,0 11,5 16,9 5,9 4,7 4,5 6,4 9,7 13,2 9,8 0. 100,0 — — — — — — 100,0 — — A vezetői tevékenységek (első főcsoport) nem tekinthetők „ágspeciflkusnak", hiszen a vezetéssel kapcsolatos feladatok a társadalom és a gazdaság mindegyik szférájában jelen 68