1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási jellemzők

A mikrocenzus gazdaságilag aktív népességre, foglalkoztatottságra és munkanélküliségre vonatkozó adatai és az ezek alapján számított mutatók közvetlenül nem vethetők egybe a munkaerő-felvétel hasonló tartalmú adataival és mutatóival. Figyelembe kell venni, hogy a munkaerő-felvétel — ellentétben a népszámlálások és mikrocenzusok gyakorlatával — nem meghatározott eszmei időpontra vonatkozik, hanem folyamatos jellegű, és negyedévenként kerül közlésre. A mikrocenzus többcélú összeírás, amelynek nem egyedüli témája a foglalkoztatás és munkanélküliség. Ezért — az egységes módszertani alapelvek alkalmazása mellett — nem terjedhetett ki e tárgykör minden részletére. Az eltérő követelmények és feltételek között nyert eredmények több vonatkozásban hasonló következtetésekre vezetnek, ami bizonyítja, hogy a reprezentatív lakossági adatfelvételek lényegében körülhatárolják a foglalkoztatottság és munkanélküliség adott időszakra jellemző mértékét, főbb sajátosságait. Az előbbiekhez kapcsolódik, hogy a mikrocenzus — az egyéb lakossági felvételektől eltérően — az intézeti háztartások összeírására is kiterjedt, továbbá a minta nagysága (2 százalék) lényegesen nagyobb, mint az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) keretében rendszesen végzett felvételeké. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy a főbb mutatók tekintetében a területi (megyei) információkat is viszonylagos biztonsággal értékelni tudjuk. A gazdaságilag aktív és a gazdaságilag nem aktív népesség megyénként Százalék Terület Összesen Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta Terület Összesen együtt foglalkoztatott munkanélküli Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta Terület Összesen együtt együtt ebből: aktív kereső munkanélküli Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta Budapest 100,0 42,0 38,6 37,3 3,4 58,0 8,0 Bács-Kiskun 100,0 39,4 35,3 34,9 4,1 60,6 10,4 Baranya 100,0 37,8 33,2 32,3 4,6 62,2 12,3 Békés 100,0 38,4 32,9 31,3 5,5 61,6 14,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 100,0 35,4 28,5 28,0 6,8 64,6 19,3 Csongrád 100,0 40,4 36,7 35,9 3,7 59,6 9,3 Fejér 100,0 42,3 37,5 36,6 4,8 57,7 11,4 Győr-Moson-Sopron 100,0 43,9 40,7 40,0 3,2 56,1 7,4 Hajdú-Bihar 100,0 36,4 30,5 30,2 5,9 63,6 16,3 Heves 100,0 39,3 33,5 32,3 5,7 60,7 14,6 Jász-Nagykun-Szolnok 100,0 38,3 32,0 31,4 6,3 61,7 16,3 Komárom-Esztergom 100,0 40,0 35,1 34,5 5,0 60,0 12,4 Nógrád 100,0 37,2 29,8 29,4 7,5 62,8 20,0 Pest 100,0 40,8 36,8 36,2 4,0 59,2 9,9 Somogy 100,0 36,9 32,6 32,3 4,3 63,1 11,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 100,0 34,1 27,4 26,5 6,7 65,9 19,6 Tolna 100,0 40,4 34,7 34,1 5,7 59,6 14,1 Vas 100,0 44,5 41,5 40,7 3,1 55,5 6,9 Veszprém 100,0 41,3 36,8 36,3 4,4 58,7 10,8 Zala 100,0 43,7 39,0 38,5 4,7 56,3 10,8 Összesen 100,0 39,7 35,0 34,2 4,7 60,3 12,0 A megyei adatok kétségtelenné teszik, hogy az ország egyes részei között a munkaerőpiaci helyzet tekintetében rendkívül nagy különbségek mutatkoznak. E különbségekre leginkább a munkanélküliségi ráta alapján lehet következtetni, amelynek szintje a kedvezőtlen adottságú 49