1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási jellemzők

A foglalkoztatottak gazdaságilag aktív népességen belüli részaránya az aktív keresőkhöz viszonyítva korcsoportonként lényegében a férfiakéhoz hasonló sajátosságokat mutat, azzal az eltéréssel, hogy az 55 éves korhatárnak megfelelően a nyugdíj melletti foglalkoztatás már korábban erős hangsúlyt kap. A gyermekgondozási ellátással összefüggésben inaktívnak minősülő nők hányada érthető módon a fiatal munkaképes korcsoportokban a legjelentősebb, de még a 30 éven felülieknél sem elhanyagolható tényező. A gazdaságilag aktív és a gazdaságilag nem aktív nők összevont korcsoport szerint Százalék Gazdasági aktivitás Összesen 0-13 14-29 30-49 50-54 55-59 60—X Gazdasági aktivitás Összesen éves Gazdaságilag aktív aktív kereső 29,1 — 34,4 66,7 44,5 5,2 0,4 gyes mellett dolgozó 0,1 — 0,3 0,3 0,1 — — nyugdíj, járadék mellett dolgozó 0,7 — 0,1 0,5 1,4 3,6 1,2 Foglalkoztatott együtt 29,9 — 34,7 67,5 45,9 8,9 1,5 munkanélküli 3,3 — 6,0 6,6 2,4 — — Gazdaságilag aktív együtt 33,2 — 40,7 74,1 48,4 8,9 1,5 Gazdaságilag nem aktív gyermekgondozási ellátásban részesülő 5,7 — 16,4 7,5 0,1 — — nyugdíjas, járadékos 31,6 — 0,8 8,7 43,3 87,9 93,7 egyéb inaktív kereső 1,2 — 1,9 2,3 1,9 0,2 0,1 Inaktív kereső együtt 38,5 — 19,1 18,5 45,4 88,1 93,8 nappali tagozatos tanuló 15,3 52,3 31,8 0,1 — — — egyéb eltartott 12,9 47,7 8,4 7,3 6,2 3,0 4,7 Eltartott együtt 28,2 100,0 40,2 7,4 6,2 3,0 4,7 Gazdaságilag nem aktív együtt 66,8 100,0 59,3 25,9 51,6 91,1 98,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A gazdaságilag aktív és a gazdaságilag nem aktív népesség struktúrája településtípusonként sajátos eltéréseket mutat. A gazdaságilag aktívak és ezen belül az aktív keresők, illetve a foglalkoztatottak aránya a fővárosban és a megyeszékhelyeken az országos átlagot meghaladja. E mutatók értéke a jelentősebb (20 ezer vagy több lakosú) városokban szintén viszonylag magasnak mondható. A kisebb városokban a gazdasági aktivitás nagyjából és egészében az országos átlagnak felel meg, míg a falvakban az átlagosnál kedvezőtlenebb képet mutat. A gazdaságilag nem aktív népesség körén belül a nyugdíjasok aránya elsősorban a korösszetétel függvénye: a nyugdíjasok meghatározó csoportját a korhatáron felüliek (60 éves és idősebb férfiak, 55 éves és idősebb nők) alkotják, de lényeges a rokkantsági, korengedményes és előnyugdíjban részesülők száma is. E tényezők együttes hatását tükrözi, hogy a nyugdíjasok aránya a fővárosban és a községekben meghaladja az országos átlagot (27 százalék), míg a megyeszékhelyeken, a nagyobb és kisebb városokban annál alacsonyabb. 44