1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási jellemzők
Az 1990-es évek elején félmillióra duzzadt munkanélküli rétegen belül a nők aránya kezdettől viszonylag alacsony volt. Az 1996-ban kimutatott 484 ezer munkanélküli közül csak 176 ezret tett ki a nők száma, ami 36 százalékos aránynak felel meg. A nők aránya a munkanélküliek körében tehát 8 százalékponttal maradt el az aktív keresők körében számított aránytól. Az inaktív keresők állománya Magyarországon több évtized óta folyamatosan növekszik. 1990—1996 között a növekmény mintegy 660 ezer főt (25 százalék) jelentett. Ezzel az inaktív keresők száma meghaladta a 3 millió 300 ezer főt. E csoport most már a népességnek közel egyharmadát alkotja, és arányát tekintve kevesebb mint 2 százalékponttal marad el az aktív keresőkétől. Az inaktív keresők csoportjának gyarapodásában természetesen fontos szerepet játszott, hogy egyre többen részesültek öregségi nyugdíjban; emellett újabban — főleg az 1990—1996 közötti időszakban — a korhatár előtti nyugdíjazás különböző formáival (rokkantsági nyugdíj, korengedményes nyugdíj, előnyugdíj) is sokan éltek. Az utóbbiak jelentőségét bizonyítja a munkavállalási korú népesség (15—59 éves férfiak és 15—54 éves nők) gazdasági aktivitás szerinti összetételének vizsgálata. A munkavállalási korú népesség gazdasági aktivitás szerint, 1960—1996 Százalék Év Összesen Aktív kereső Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 1960 100,0 71,3 1.0 27,7 1970 100,0 76,0 4,4 19,6 1980 100,0 79,5 8,7 11,8 1990 100,0 75,2 2,1 10,3 12,3 1996 100,0 56,8 8,0 18,6 16,7 A munkavállalási korú népesség gazdasági aktivitás szerinti struktúrájának átrendeződése szintén az 1990-es népszámlálást megelőző időszakban indult, és 1990—1996 között jelentős mértékben előrehaladt. 1980-ban a munkavállalási korú népességnek kereken négyötöde, 1990ben háromnegyede aktív kereső volt. Ez az arány 1996-ban 57 százalékra zuhant. A munkavállalási korú népesség egészét tekintve a munkanélküliek — 1990-ben még jelentéktelen hányada — 1996-ban a többszörösére (8 százalékra) emelkedett. Az inaktív keresők 1990-ben a munkavállalási korú népességnek egytizedét alkották, részesedésük hat év alatt csaknem megkétszereződött: 19 százalékra nőtt. A korhatár előtti nyugdíjazás elsősorban az idősebb munkaképes korcsoportokban vált meghatározó jelentőségűvé. Ezt részben már az a körülmény is érzékelteti, hogy az aktív keresők kormegoszlása újabban nem csupán a korhatár felettiek, hanem a korhatár alatti utolsó öt évjáratba tartozók (55—59 éves férfiak, 50—54 éves nők) hátrányára is módosult. A fiatalabb korcsoportok részaránya tekintetében a kép kevésbé egységes. A legfiatalabb munkaképes évjáratokba tartozó (15—19 éves) fiúk és lányok hányada az aktív keresők körében egyértelműen csökkent, ami a pályakezdők nagymérvű munkanélkülisége mellett arra is visszavezethető, hogy a korábbinál több 18—19 éves fiatal kapcsolódott be a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán folyó képzésbe. Az előbbiekkel ellentétben a 20—24 évesek 39
