1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A népesség főbb jellemzői
A népesség területi megoszlása, születési helye Az 1990-es években 34 községet nyilvánítottak várossá, így 1996-ban a városok száma 200. Ennek következtében az 1990-ben még községi lakók közül mintegy 200 ezren váltak városlakóvá. A 200 városban összességében az 1990-es években a lakosság számának tényleges fogyása 1,8 százalék volt. A népesség száma a községekben kismértékben emelkedett, a többi településtípusban fogyott. A megyék népessége az 1990-es években csupán Pest és Fejér megyében nőtt, Hajdú-Bihar megyében stagnált, a többiben pedig fogyott. Pest megye népességnövekedésének és a főváros népességcsökkenésének egyik előidézője a budapesti lakosok kiköltözése a környező településekre. Az ország népességének nem egészen három százaléka született a jelenlegi országterületen kívül. A mai országhatárok szerint külföldön születettek több mint nyolcvan százaléka a szomszédos országokból költözött Magyarországra. A második világháborút követő 1949. évi népszámlálás adatai szerint az ország jelenlevő népességének 7 százalékát tették ki a külföldön születettek. A külföldi születésűek aránya az életkor emelkedésével nő. A gyermekkornak alig 1 százaléka, az öregkornak 5 százaléka nem Magyarország jelenlegi területén született. A külföldön született 60 évesek és idősebbek magasabb aránya a békeszerződések következtében elcsatolt korábbi országrészekből történt nagymértékű bevándorlás következménye. Az ország belföldi vándormozgalmára jellemző, hogy a lakosságnak több mint fele lakik születési helyével azonos településen. Budapest lakosságának egyharmada lakik ugyanabban a 27
