1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Lakáshelyzet, a lakott lakások főbb jellemzői

lakásokkal együtt 800 ezer. Ez az átlagos laksűrűséggel számolva azt jelenti, hogy 2 milliónál is több ember gyenge minőségű lakásban él. A lakott lakások csaknem teljes körében (96 százalékban) a lakók egy háztartást alkotnak. Ez jelentős javulás, mivel az ilyen lakások száma 1990-ben még 255 ezerrel volt kevesebb, és arányuk is csak 91 százalék volt. A két háztartás által lakott lakások 1990-ben sem jelentős aránya (6 százalék) erősen megcsappant, már csak 3 százalék. Három vagy több háztartás csak elenyésző mértékben, a lakások 0,3 százalékában fordul elő. Az egy háztartás által használt lakások kétharmadában (69 százalék) egy család él, két- vagy több családot csak 3 százalékban találunk. Elég gyakori viszont az olyan lakás, ahol a háztartás családot nem alkotó személyekből áll (28 százalék). Ez az adat azért is figyelemre érdemes, mert az egy háztartásos lakásoknak ez a típusa nemcsak szám szerint, hanem részarányát tekintve is növekedést mutat. (Számuk 1970 óta két és félszeresére, arányuk kétszeresére emelkedett.) A lakók korösszetétele szerint a fiatal- és középkorúak által közösen használt lakás a leggyakoribb (38 százalék). Utána már a csak öregkornak által használt lakások aránya jelentősebb (23 százalék), a többiek — a csak középkorúak lakásai kivételével — nem érik el a 10 százaléknyi részt sem. Feltűnő, hogy azon lakások aránya, amelyekben fiatalok és idősek laknak együtt, még a 2 százalékot sem éri el. A közös lakásban együtt élő fiatalok és középkorúak a népesség több mint felét (53 százalékát) képviselik, így ezekben a lakásokban magas a laksűrűség: 3,7 fő/lakás. A megfelelő lakáshányadtól jelentősen kevesebb a népességből való részesedés a csak középkorú, illetve a csak öregkorú lakók esetében. A középkorúaknál ezek az arányok: (lakás százalék/lakók százaléka) 15/8, az öregkorúaknál 23/12. Mindkét korcsoporton belül a magányosak száma a legmagasabb: a csak középkorúak közül 302 ezer (36 százalék), a csak öregkornak közül 546 ezer (45 százalék) személy él egyedül. Ez a több mint félmillió magányos időskorú az összes egyedül élők 60 százalékát teszi ki. A korösszetétel szerinti laksűrűségi mutató — az előzőekből is következően — a csak idősek által lakott lakásokban a legalacsonyabb: száz lakásra 139 lakó jut. Hasonló a mutatószám (149) a esak középkorú lakók esetében is, mivel közöttük is gyakori az egyedülálló személy. Azokban a lakásokban, ahol két generáció él együtt, az országos átlagnál magasabb laksűrűségi értékek jellemzőek, a legmagasabb mutatók a hármas korösszetétel esetén tapasztalhatók, amikor is 467 lakó jut száz lakott lakásra. A lakott lakások komfortossága szobaszám szerint, 1990, 1996 Összkom- Komforfortos tos 1 szobás 2 szobás Félkomfortos lakás Komfort nélküli 3 szobás Szükségés egyeb 4-X szobás 113