1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Háztartások, családok

pesti élettársi kapcsolatokban mindössze 65 gyermek jut száz családra, a községekben a mutató értéke meghaladja a százat (101), a vidéki városokban pedig szinte megegyezik az országos át­laggal. A termékenység csökkenése közvetlenebb hatást gyakorol a családokban élő 15 évesnél fiatalabb gyermekek, mint az összes gyermek számára. Eddig az életkorig ugyanis a gyermekek döntő hányada — többségében mindkét — szülőjével él, nem hatnak az átlagos gyermekszámra azok a tényezők, amelyek az ennél idősebb gyermekek családonkénti számát befolyásolják (továbbtanulás, munkavállalás stb.). Az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan, ezen belül 1990 óta jelentősen, 5 százalékponttal emelkedett az olyan családok aránya, ahol nem él 15 évesnél fiatalabb gyermek. Ezzel párhuzamosan visszaesett az egy, illetve két ilyen korú gyermekkel élő családok részesedése, mégpedig az egygyermekeseké 2, a kétgyermekeseké csaknem 3 százalékponttal. Azoknak a családoknak az aránya, ahol egy 15 évesnél fiatalabb gyermek él, így nem egészen 22 százalékra, a két 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő családoké pedig 14 százalékra zuhant. Az egygyermekesek esetében a csökkenés teljes egészében, a kétgyermekeseknél túlnyomórészt a kilencvenes években következett be. Jelenleg a családok 61 százalékában nem él 15 évesnél fiatalabb gyermek, s ugyanez az arány mutatható ki a házaspárból, illetve az élettársakból álló családok körében is, míg az egyszülős családok 58 százaléka él ilyen korú gyermek nélkül. A 15 évesnél fiatalabb gyermekkel élő családok gyermekszám szerinti megoszlásának alakulását érdemes a gyermekes családokon belül is megvizsgálni, ekkor ugyanis nem jelentke­zik az a torzító hatás, amely a gyermek nélkül élő családoknak a vizsgált időpontokban kimutat­ható eltérő arányából adódik. Eszerint 1996 áprilisában azoknak a családoknak a gyermekes csalá­dokon belüli aránya, ahol nem élt 15 évesnél fiatalabb gyermek, 41 százalék, szemben az évtized eleji 33, és az 1980. évi közel 30 szá­zalékkal. Az egy ilyen korú gyer­mekkel élő családok részesedése (szintén a gyermekes családok kö­rében) a nyolcvanas években nem változott, az időszak elején és a végén is 36 százalék körül volt, ami 1996-ra 32-33 százalékra esett vissza. 1980 óta folyamato­san mérséklődött a kettő, illetve a három 15 évesnél fiatalabb gyer­mekkel élő családok aránya, előb­bieké nagyobb, az utóbbiaké ki­sebb mértékben. A 15 évesnél fiatalabb gyermek nélkül élő családok aránya — összefüggésben az összes gyermekes családnál tapasztaltakkal és a termékenység településtípusonkénti alakulásával — a fővárosban a legmagasabb, megközelíti a családok kétharmadát (65 százalék), míg a többi tele­pülésen csekély mértékben az országos átlag (61 százalék) alatt marad. Egy 15 évesnél fiatalabb gyermek van a fővárosi családok 21, a vidéki városokban élő családok 23 százalékában. Két A gyermekes családok a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint, 1980—1996 Százalék 40,0 15 évesnél fiatalabb gyermek 101

Next

/
Thumbnails
Contents