1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Háztartások, családok

már utalást tettünk — vélhetően az, hogy a születések elmaradását, illetve az ebből következő gyermekszám-csökkenést ellensúlyozni tudta az első házasságkötések magasabb életkorra történő tolódása, ami — mivel a gyermekek tovább maradnak szüleikkel — gyermekszám-növekedést eredményezett. A vizsgált két időszakban a két fő családtípus átlagos nagysága nem azonos módon alakult. A házaspáros családoknál a nyolcvanas években a száz családra jutó családtagok száma nem változott, 1980-ban és 1990-ben egyaránt 301 fő volt, s a mutató értéke 1990 óta 2 fővel emelkedett. Éppen ellentétes elmozdulás figyelhető meg az egyszülős családok esetében, ahol a nyolcvanas években bekövetkezett 3 fős emelkedést követően 1990 és 1996 között csak tizedekben mérhetően csökkent (243 főre) a száz családra jutó személyek száma. A házaspáros és az egyszülős családok átlagos nagyságát egymással összevetve azt tapasztaljuk, hogy az utóbbiakban — szintén átlagosan — több gyermek él (minden száz családban 143 gyermek), mint a házaspárok alkotta családokban (száz családonként 103 gyermek). Ez természetes, hiszen az egyszülős családok többsége egy korábbi házasság felbomlásával jön létre. Ez utóbbi átlagos gyermekszám lényegében független attól, hogy az apa vagy az anya él-e a gyermekkel vagy a gyermekekkel. Az összehasonlításnak ez a módja azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az egyszülős családok ilyen kiugróan magas gyermekszáma részben strukturális kérdés is: az egyszülős családok mindegyikében él gyermek, míg a házaspáros családok 40 százalékában soha nem volt, vagy valamely ok (pl. családalapítás, tanulás, munkavállalás, önállóvá válás) miatt — bár korábban élt — jelenleg már nem él gyermek. Ha homogénebb összehasonlítást végzünk, vagyis az egyszülős családokat a házaspáros családoknak csak azzal a részével vetjük össze, amelyekben gyermek is van, akkor már látható, hogy az utóbbiakban átlagosan több gyermek él: a száz kétszülős családra jutó átlagos gyermekszám (170), ami 27-tei haladja meg az egyszülős családok átlagos gyermekszámát. A száz családra jutó gyermekek számának alakulása, 1980—1996 Év Összesen Házaspár és élettársi kapcsolat Egyszülős család Év Összesen együtt ebből: együtt apa anya Év Összesen együtt házaspár élettársi kapcsolat együtt gyermekkel 1980 105 101 140 141 139 1990 107 101 101 89 143 145 143 1996 109 103 105 85 143 142 143 Nem azonos módon alakul az átlagos gyermekszám a házaspáros típusú családok két csoportjában, a házasságkötéssel, illetve az élettársi kapcsolatban együtt élők körében sem. A magasabb gyermekszám a házaspárok családjaiban figyelhető meg. Száz élettársi kapcsolatra jelenleg 85 gyermek jut, 4-gyel kevesebb, mint 1990-ben. Ennek alapvető oka, hogy az élettársi kapcsolatokban kevesebb gyermek születik, mint a házasságkötéssel létrejött együttélésekben, annak ellenére, hogy a házasságon kívüli születések száma évről évre nő. 99