1996. ÉVI MIKROCENZUS A munkát keresők, munkanélküliek helyzete (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A munkanélküliek háztartási, családi jellemzői, lakáskörülményei - A háztartások és háztartásban élők helyzete

Az egyedül, illetve közösen lakó háztartások gazdasági aktivitási összetétele Százalék Csak Aktív kereső van nincs Lakáshasználat Összesen aktív munkainaktív eltartott munkanélküli Lakáshasználat Összesen kereső nélküli kereső eltartott van nincs van inaktív kereső van nincs van Egyedül lakó háztartások 100,0 30,3 1,9 36,8 1,1 4,2 1,7 21,1 2,9 Közösen lakó háztartások 100,0 31,7 3,8 36,9 4,5 4,1 0,4 15,4 3,3 A munkanélkülieket magukba foglaló háztartások lakáskörülményeiről összefoglalóan azt lehet mondani, hogy általában kedvezőtlenebb a többi háztartásokénál, azonban a hátrányos helyzet jelentősen függ attól, hogy ezekben a háztartásokban milyen gazdasági aktivitású személyek élnek együtt. Ugyanakkor meg kell említeni azt a tényt is, hogy Magyarországon a lakásmobilitás rendkívül alacsony, a lakosság jelentős része ritkán vagy egyáltalán nem változtat lakást. Ebből következik, hogy a munkanélkülivé válás és a kedvezőtlebb lakáskörülmények az esetek egy részében nincsenek szoros kapcsolatban egymással, mivel a munkanélküli személy már akkor is abban az adott lakásban lakott, amikor még nem volt munkanélküli. A kedvezőtlen lakáskörülmények döntő része inkább arra vezethető vissza, hogy a munkanélkülivé válás elsősorban azokat a társadalmi rétegeket érintette, akik eredetileg, a munkanélkülivé válás előtt is rossz lakáskörülmények között laktak. Természetesen ettől függetlenül a munkanélküli személyek között lehetnek olyanok, akik tartós munkanélküliségük miatt kénytelenek lakást változtatni. Ez azonban egy hosszabb folyamat eredménye, amelynek pontos feltárásához további vizsgálatok szükségesek. A munkanélkülieket magukba foglaló háztartások aránya országon belül változatos képet mutat. Már az első részben is elemeztük a munkanélküliség alakulásának területi jellemzőit, most érdemes a területi vonatkozásokat a háztartások oldaláról is megvizsgálni. A munkanélküli személyt magukba foglaló háztartások aránya településtípusok szerint, régiónként Százalék Régió Összesen Megyeszékhelyi Többi város Község Közép-Magyarország 7,9 7,1 9,2 10,0 Közép-Dunántúl 11,6 10,3 11,7 12,2 Nyugat-Dunántúl 9,1 7,9 7,7 10,8 Dél-Dunántúl 11,0 7,2 10,0 14,0 Észak-Magyarország 14,6 10,3 15,1 16,4 Észak-Alföld 14,7 12,3 13,7 17,2 Dél-Alföld 9,9 7,0 11,1 10,6 Magyarország összesen 10,8 9,3 11,5 13,2 a) Közép-magyarországi régió esetében Budapest. 37