1996. ÉVI MIKROCENZUS A munkát keresők, munkanélküliek helyzete (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A munkanélküliek háztartási, családi jellemzői, lakáskörülményei - A háztartások és háztartásban élők helyzete

A háztartások gazdasági aktivitási összetétele és néhány jellemző lakásadat összevetése jól mutatja, hogy mennyire különbözőek lehetnek a lakásminőségi mutatók aszerint, hogy milyen gazdasági aktivitású személyekből tevődik össze a háztartás. Általában elmondható, hogy a munkanélkülieket magukba foglaló háztartások lakáshelyzete kedvezőtlenebb a többinél, azonban ez a hátrányos helyzet jelentősen függ attól, hogy az adott munkanélküli személy milyen más gazdasági aktivitású háztartástaggal él együtt. A háztartások lakáshelyzetének egyik fontos mutatója az általuk lakott lakás szobaszáma. Összességében a háztartások 15 százaléka élt 1996-ban egyszobás lakásban, további 43 százalékuk kétszobásban, míg a négy vagy többszobás lakást lakók hányada 12 százalék volt. Ehhez képest a csak munkanélkülieket, valamint a munkanélküli és inaktív kereső személyeket magukba foglaló háztartásoknál magasabb az egy-, illetve kétszobás lakások aránya. Kedvezőbb helyzetben voltak azok a munkanélkülieket magukba foglaló háztartások, amelyekben aktív kereső személy is élt. Érdemes itt emlékeztetni arra, hogy ezekben a háztartásokban élők átlaglétszáma magasabb. Ennek következtében — bár a munkanélküli személyt is magukba foglaló háztartások lakásai között viszonylag nagyobb a magasabb szobaszámú lakások aránya, egy szobára mégis több lakó jut a háztartásoknak ebben a körében. A lakás minőségének komplex értékmérője a komfortosság, amely figyelembe veszi a lakás helyiségeit, a felszereltségi ismérveket és a íutési módot is. A háztartások lakásainak komfortosság szerinti összetétele is jelzi, hogy a munkanélkülieket magukba foglaló háztartások kedvezőtlenebb helyzet vannak, mint a többi háztartások. Különösen a komfort nélküli lakások esetében mutatható ki jelentős eltérés. A munkanélkülit magukba foglaló háztartások között 20 százalék az ilyen típusú lakásokban élő háztartások aránya, a többi háztartásban csak 14 százalék ez a mutató. A háztartások gazdasági aktivitási összetétele azonban ebben az esetben is mutatja, hogy igazán hátrányos helyzetben a munkanélküli személyt magukba foglaló háztartások között azok a háztartások vannak, amelyekben csak munkanélküli személy vagy munkanélküli és inaktív kereső személy él együtt. Ez utóbbiak esetében, ha figyelembe vesszük a szükség- és egyéb lakásokban élőket is, látható, hogy e háztartások közel egyharmada minden komfortot nélkülöző, zömében szoba-konyhás lakásban élt. A háztartások lakáskörülményei nem csak a gazdasági aktivitás, hanem a háztartás összetétel szerint is különböznek. Az adatokat a táblázatban szereplő ismérvek alapján vizsgálva is azt találjuk, hogy a legtöbb kategóriában hátrányosabb helyzetben vannak a munkanélkülieket magukba foglaló háztartások. Különösen igaz ez azokra a háztartásokra, amelyek egy szülőből és gyermekből, illetve két vagy több háztartásból állnak. Főleg azért nehéz ezeknek a háztartásoknak a helyzete, mert az átlagnál jóval nagyobb a komfort nélküli, illetve szükség- vagy egyéb lakásban lakó háztartások aránya. A munkanélküli személyt magukba foglaló háztartások között is a jobb lakáskörülmény főleg azokra a háztartásokra a jellemző, amelyekben házaspárok élnek együtt gyermekükkel. Ez összefügg azzal, hogy ezekben a háztartásokban inkább fiatalabb, produktív korú személyek élnek együtt, továbbá ezekben a háztartásokban található leginkább a munkanélküli személy mellett aktív kereső. 35