1996. ÉVI MIKROCENZUS A munkát keresők, munkanélküliek helyzete (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A munkanélküliek demográfiai jellemzői - A munkanélküliek helyzete

munkanélküliségben, sőt esetleg a munkaerőpiacról való kiszorulásban („passzív" munkanélküliek, reményt vesztettek csoportjába kerülés). A 14 éves és idősebb gazdaságilag aktív és a gazdaságilag nem aktív népesség megoszlása és a munkanélküliségi ráta korcsoportonként Százalék Korcsoport (év) Összesen Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta Korcsoport (év) Összesen együtt foglalkoztatott munkanélküli Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta Korcsoport (év) Összesen együtt együtt ebből: aktív kereső munkanélküli Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta 14—19 100,0 17,2 11,6 11,6 5,6 82,8 32,5 20—24 100,0 65,5 54,9 54,7 10,6 34,5 16,2 14—24 együtt 100,0 39,8 31,9 31,8 7,9 60,2 19,9 25-29 100,0 73,4 63,1 62,6 10,3 26,6 14,1 14—29 együtt 100,0 49,4 40,8 40,6 8,6 50,6 17,5 30—34 100,0 77,9 68,3 67,7 9,6 22,1 12,3 35—39 100,0 81,9 72,4 71,9 9,4 18,1 11,5 40—44 100,0 82,3 74,2 73,6 8,1 17,7 9,9 45—49 100,0 76,7 70,0 69,3 6,8 23,3 8,8 30—49 együtt 100,0 79,9 71,5 70,9 8,4 20,1 10,5 50—54 100,0 57,7 53,8 52,5 3,9 42,3 6,8 55—59 100,0 22,3 21,2 18,3 1,1 77,7 5,0 50—59 együtt 100,0 41,0 38,4 36,4 2,6 59,0 6,3 60—X 100,0 2,5 2,5 0,8 — 97,5 — Összesen 100,0 47,6 41,9 41,0 5,7 52,4 12,0 Ebből: munkavállalási korú 100,0 65,3 57,4 56,8 8,0 34,7 12,2 15—59 éves férfi 100,0 71,1 61,3 60,8 9,8 28,9 13,7 15—54 éves nő 100,0 59,1 53,1 52,4 6,0 40,9 10,2 Az életkor szerinti adatok értékelése már jelezte az egészen fiatalon — tehát nagyrészt az általános iskola elhagyása után, szakképzettség nélkül — munkába lépni szándékozók kedvezőtlen kilátásait. Az iskolázottság szerinti csoportosítás egyértelművé teszi, hogy a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők esélye az elhelyezkedésre az átlagosnál jóval kedvezőtlenebb. (A legrosszabb helyzetben nyilvánvalóan azok vannak, akik még az általános iskolát sem fejezték be. E személyek száma azonban a munkaképes korcsoportokon belül minimális.) A nem középiskolai szintű középfokú végzettség (szakmunkásképzés, szakiskola) az elhelyezkedők esélyét általában már javítja, de ez a szint még mindig elmarad valamivel az átlagtól. Bizonyos, hogy az elhelyezkedés lehetőségét még a tanult szakma is kedvezőtlenül befolyásolhatja, ha a képzés nem igazodik az igényekhez. Az érettségizettek összességében viszonylag jó pozícióval rendelkeznek a munkaerőpiacon. Különösen jó lehet a szakképzettséget is adó iskolatípusokban (szakközépiskolákban) végzettek helyzete, amennyiben a szakképzettség iránya találkozik a kereslettel. A gimnázium nem ad. ugyan külön szakképesítést, de a gimnáziumban érettségizettek esélyeit a szélesebben konvertálható alapismeretek — esetleg kiegészítő tanfolyami képzéssel — ténylegesen javíthatják. Hatékony védettséget a munkanélküliség ellen csak a felsőfokú végzettség adhatott. A diplomások esélyét a munkanélküliségre az átlagosnak kevesebb mint egyhatodára lehetett becsülni. 24