1996. ÉVI MIKROCENZUS A munkát keresők, munkanélküliek helyzete (1997)
BEVEZETŐ
BEVEZETŐ Az 1996. évi mikrocenzus eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal kötetsorozatban teszi közzé. E sorozat első kötete "A népesség és a lakások jellemzői" című kiadvány, amely az összeírás legfontosabb eredményeit foglalja össze. Ez után folyamatosan jelennek meg a 2 százalékos mintán alapuló, különböző témákat összefogó kötetek. A kiadványsorozat folytatása a jelen kötet, amely részletes információkat nyújt a munkanélküliek demográfiai, háztartási, családi adatairól, lakáskörülményeiről. A táblázatos anyagban információk találhatók a munkanélküliek kor, nem, legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetételéről, a munkanélküliség által érintett háztartások, családok főbb jellemzőiről. A területi adatok közlésénél a megyékre vonatkozó információkat régiók szerint csoportosítottuk, az egyes régiókkal kapcsolatos információk településtípus szerinti bontásban is megjelennek. A régiók csoportosítását a szakmailag ajánlott területfejlesztési-, statisztikai régióbontás szerint közöljük. A kötetben közölt szöveges elemzés az 1996. évi mikrocenzus munkanélküliekre vonatkozó adatainak az értékelésén túl, összefoglalja a munkanélküliség alakulásának az 1990-es évtized első felére vonatkozó főbb jellegzetességeit, és bemutatja az 1996. évi mikrocenzus munkanélküliséggel kapcsolatos információinak néhány módszertani jellegzetességét. A kiadvány a kötetben használt fogalmaknak csak szűkített körét közli, mert a részletes fogalommagyarázatot az 1996. évi mikrocenzus eredményeit magába foglaló, "A népesség és a lakások jellemzői" című kötet azonos fejezete tartalmazza. Az adatfelvétel eredményei alapján — a teljesség igénye nélkül — a legfontosabb megállapítások a következők: — A munkanélküliek 64 százaléka a férfiak, 36 százaléka a nők közé tartozott. A munkavállalási korú fiatalokat — különösen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőket — a munkanélküliség jobban érinti, mint a középkorúakat vagy az idősebb korcsoportba tartozókat. — Az iskolázottsági szint vizsgálata egyértelművé teszi, hogy a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők esélye az elhelyezkedésre az átlagosnál jóval kedvezőtlenebb. A felsőfokú végzettségűek helyzete viszont — a munkanélküliség szempontjából — a legkedvezőbb volt, arányuk a munkanélküliek között nem érte el a 3 százalékot. — A munkanélküliség szempontjából közvetlen nyomon követhető összefüggés mutatható ki a településtípusok hierarchikus rendszere, illetve nagysága és a munkanélküliség között. A fővárostól a megyeszékhelyeken át a nagyobb, illetve kisebb városok és a községek felé haladva növekvő munkanélküliséggel kell számolni. — Az adatok régiók szerinti vizsgálata kétségtelenné teszi, hogy az ország egyes részei között a munkaerő-piaci helyzet tekintetében nagy különbségek mutatkoznak. A munkanélküliségi ráta értéke a kedvezőtlen adottságú régiókban (mint a nehézipar leépülése által erősen érintett észak-magyarországi régió, valamint a nagyrészt 11
