1996. ÉVI MIKROCENZUS A mezőgazdaság jelentősége a foglalkoztatásban (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - I. Az 1996. évi mikrocenzus adatai szerint - 1. A mezőgazdaságban aktív keresőként dolgozók

I. AZ 1996. ÉVI MIKROCENZUS ADATAI SZERINT E kérdéskör lényegében négy oldalról vizsgálható: 1. a mezőgazdaságban aktív keresőként dolgozók számának és összetételének alakulása (ide értve az e nemzetgazdasági ághoz tartozó vad- és erdőgazdálkodást, valamint halászatot is); 2. a mezőgazdasági foglalkozást főtevékenységként folytatókra vonatkozó információk; 3. a mezőgazdasági munkát kiegészítő tevékenységként végzők egyes ismérvei; 4. az inaktívként, munkanélküliként és eltartottként mezőgazdasági tevékenységet végzőkre vonatkozó adatok. A mikrocenzus feladatából, jellegéből következik, hogy nem lehetett cél a mezőgazdasági fő- és kiegészítő tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének vizsgálata. 1. A mezőgazdaságban aktív keresőként dolgozók A mezőgazdaság aktív keresőinek száma és aránya Magyarországon huzamosabb idő óta csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés már az 1980-as években is jelentős volt, az 1990 utáni időszakban pedig igen nagy mértékben felgyorsult. 1980-ban a mezőgazdaság aktív keresőinek állománya még megközelítette az 1 milliót, ami a teljes magyar nemzetgazdaságban aktív keresőként dolgozóknak közel egyötödét (18,9 százalék) jelentette. 1990-re ez a szám kereken 700 ezerre (15,5 százalék) esett vissza, majd a következő hat évben számuk a kétötödére, 279 ezerre (8,0 százalék) süllyedt. Hangsúlyozni kell, hogy - főleg az utóbbi időszakban - az aktív keresők számának csökkenése a nemzetgazdaság egészét is jellemezte, minthogy a munkanélküliség tömegessé válása mellett sokan a gazdaságilag inaktívak csoportjába kerültek át, vagyis kiléptek a munkaerőpiacról. Az említett arányok ugyanakkor arra utalnak, hogy a mezőgazdaságot e folyamat az átlagosnál sokkal mélyebben érintette. A kedvezőtlen korösszetétel hatása megnyilvánult a nyugdíjba vonulók széles körében, figyelembevéve azt a körülményt, hogy az idősebb munkavállalási korú dolgozók közül sokan élhettek a korengedményes nyugdíj, valamint az előnyugdíj igénybevételének lehetőségével. E változások eredményeként a korstruktúra 1996-ra némileg javult: 1980-ban a mezőgazdasági aktív keresőknek még több mint egynegyede, 1996ban csak valamivel több mint egytizede tartozott az 50 éven felüliek csoportjába. 19