1996. ÉVI MIKROCENZUS A mezőgazdaság jelentősége a foglalkoztatásban (1998)

BEVEZETŐ

pali tagozaton nem tanuló eltartottaknak - a mezőgazdasági munkavégzéssel kapcsolatos információit mutatjuk be. A téma jellegéből adódik, hogy az információk nagy része területi bontásban településtípus, illetve régiók szerint is megjelenik. A kötetben részletes elemzést közlünk a témáról: az első rész az 1996. évi mikrocenzus adatait, a második rész az 1994. évi próbaszámlálás eredményeit foglalja össze. A kiadvány a kötetben használt fogalmaknak egy szűkített körét közli, a részletes fogalommagyarázatot az 1996. évi mikrocenzus eredményeit magába foglaló „A népesség és a lakásokjellemzői" című kötet azonos fejezete tartalmazza. Az eredmények alapján a következő legfontosabb megállapítások tehetők: A 14 éven felüli népesség jelentékeny része, közel 2,8 millió fő (33 százalék) végzett az 1996. évi mikrocenzust megelőző év folyamán mezőgazdasági tevékenységet. E körön belül több mint félmilliót tett ki azoknak a csoportja, akiknél a mezőgazdasági munka érdemi lekötöttséget jelentett, mert az erre fordított idő elérte vagy meghaladta az évi 90 munkanapot. (Meg keli jegyezni, hogy a mezőgazdaságban főtevékenységet folytatók száma nem érte el a 300 ezer főt.) A népességnek gyakorlatilag minden rétege részt vállalt - kisebb vagy nagyobb mértékben - ebben a tevékenységben. Nyilvánvaló azonban, hogy a vidéken (főleg a kisebb lélekszámú településeken, községekben) élőknek erre tágabb lehetőség adódott, mint a főváros lakosságának. A mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végzőket gazdasági aktivitás szerint vizsgálva, arra a következtetésre juthatunk, hogy maguk az aktív keresők is valójában sokkal nagyobb részt vállalnak a mezőgazdasági tevékenységből, mint az a kizárólag a főtevékenységre vonatkozó ismeretekből adódna. A munkanélküliek, az inaktív keresők, sőt az eltartottak is viszonylag nagy számban tevékenykednek a mezőgazdaságban. Amennyiben a munkanélküliek közül csak azoknak a létszámát vesszük tekintetbe, akik 90 vagy annál több napon keresztül folytattak kiegészítő tevékenységet, az eredetileg számított munkanélküliségi arány némileg csökkenthető. A nyugdíjasok helyzetének a vizsgálata ebből a szempontból már csak azért is lényeges, mert 1996-ban a nyugdíjban részesülők a magyar társadalom számottevő részét, a 14 éven felüli népesség egyharmadát alkották. Az előző években - a gazdasági átalakulás következményeként - igen sokan különböző címeken (korengedményes nyugdíj, előnyugdíj stb.) korhatár 12