1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakótelepi lakások és lakóik (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A lakótelepi lakásban lakók demográfiai összetétele

világosan mutatják, hogy különösen az 1960 és 1979 között épült lakótelepi lakások lakói körében az elkövetkező években várhatóan jelentősen emelkedni fog az időskorúak aránya. A lakótelepi lakások lakói építési év és a lakók korcsoportja szerint Százalék Korcsoport (év) Összesen -1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-1996 0-14 18,8 12,9 12,6 16,3 23,6 32,4 15-29 25,6 19,6 20,5 27,5 25,6 29,4 30-39 14,4 12,4 11,4 11,6 18,6 17,8 40-49 17,8 13,7 10,9 18,8 19,2 15,5 50-59 11,0 11,3 16,9 13,3 6,9 2,1 60-X 12,5 30,2 27,7 12,6 6,1 2,8 Összesen 1 906 344 77 602 226 692 851 198 717 248 33 604 A lakók korösszetétele településtípus szerint is változatos képet mutat. Budapesten például az 1960 előtt épült lakótelepi lakások lakóinak 34 százaléka volt 60 éves vagy idősebb, a kisebb városokban ez az arány csak 25 százalék volt. Budapesten az 1970 és 1979 között épült lakások lakói körében a 60 évet megelőző tíz éves korosztály (50-59 évesek) aránya 16 százalék körül alakult. Ugyanez a mutató a megyeszékhelyeken 13 százalék, a kisebb városokban 11 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az ebben az időszakban épült lakásokban lakók korösszetétele a közeljövőt tekintve főleg Budapesten fog öregedni. A korösszetétel különbözőségével összefügg, hogy a lakótelepen élő háztartások összetétele is jelentősen eltér a többi lakóövezetétől. A lakótelepeken az egy családból álló háztartásban élők aránya jóval magasabb, mint más lakóövezetben. Az eltérés főleg abban áll, hogy a lakótelepeken az egy szülős családok aránya lényegesen meghaladta a nem lakótelepi csonka családok arányát. A házaspáros családokban élők aránya azonos volt. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az ún. csonka családok társadalmiszociológiai problémája erősen érinti a lakótelepen élőket. A lakótelepen élőkre továbbá az is jellemző, hogy az élettársi kapcsolatban élők aránya (3,9 százalék) az átlagnál (3,6 százalék) valamivel magasabb. Vannak olyan lakóövezetek, amelyekben az élettársi kapcsolatban élők aránya kiugróan magas, ilyen például a hagyományos (városias) beépítésű övezet (4,5 százalék) és a szociálisan hátrányos (egyéb) övezet (8,2 százalék). A lakótelepi lakások „szűkösségéből" is következik, hogy a lakótelepeken a két- vagy többcsaládos háztartásban élők aránya (2,6 százalék) az átlagnál (6,6 százalék) jóval alacsonyabb. Az egyszemélyes háztartásban élők aránya a lakótelepi és nem lakótelepi népességen belül azonos (10 százalék). Különbség főleg a nem lakótelepi övezetek között van. 27