1996. ÉVI MIKROCENZUS Ki hol aktív? Az állami és a magánszféra foglalkoztatottai (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Demográfiai és foglalkozási jellemzők

Az alkalmazottként dolgozó aktív keresők a munkáltató tulajdoni jellege és nemzetgazdasági ág szerint Százalék Nemzetgazdasági ág Állami, egyéb közületi Szövetkezeti MagánVegyes Állami, egyéb közületi Szövetkezeti MagánVegyes Nemzetgazdasági ág tulajdonú munkáltatónál dolgozó, az összes alkalmazott százalékában tulajdonú munkáltatónál dolgozó Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat 16,6 Bányászat 37,2 Feldolgozóipar 11,8 Villamosenergia-, gáz-, hő- és Vízellátás 37,6 Építőipar 7,8 Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartasa 10,9 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 16,9 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 55,8 Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai 36,7 Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 25,1 Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás 100,0 Oktatás 97,9 Egészségügyi és szociális ellátás 94,5 Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás .. 46,4 Összesen 42,6 32,6 0,1 4,3 0,1 3,6 8,5 0,9 0,3 8,0 28,3 20,6 48.5 18.6 69,9 62,6 65,9 21,7 17,9 2,0 57,5 0,0 0,1 1,6 4,5 1.3 4.4 27,6 32,9 14,4 37.1 30.2 38,4 12,4 13,8 10,3 18,7 31.6 10.7 0,5 0,6 6,9 15,7 2,2 0,8 7,0 2,8 0,9 2,9 1,1 12,2 2,2 1,9 21,1 23,6 16,4 4,8 100,0 41,6 0,0 24,2 0,1 4,0 21,1 0,6 0,7 4,5 1,5 0,0 0,1 1,5 100,0 4,9 0,6 37,0 1,8 10,5 21,3 5,7 6,1 1,4 5.6 0,4 1,0 3.7 100,0 5,3 2,2 48,3 7,7 3,9 9.8 1.9 11,1 5.1 2.2 0,3 0,3 1,9 100,0 A tulajdonviszonyok átalakulása eredményeképpen teljesen átrendeződött az alkalmazottakat foglalkoztató állami és a magánszféra nemzetgazdasági ágak szerinti struktúrája. Az állami szférában egyre inkább meghatározóvá válik az állam hagyományos feladataihoz kapcsolódó nemzetgazdasági ágak szerepe. Az 1996. évi mikrocenzus adatai szerint az állami szféra alkalmazottainak 61 százaléka már a közigazgatás, az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás nemzetgazdasági ágban dolgozott. A privatizáció befejezése után várható, hogy ez az arány tovább emelkedik a feldolgozóiparban, a villamosenergia-iparban és a szállításban. A szövetkezeti és magántulajdonú munkáltatóknál dolgozóknak viszont 76 százaléka a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, építőiparban és a kereskedelemben dolgozott. A vegyes tulajdonú munkáltatóknál dolgozó alkalmazottak közel felét a feldolgozóipar foglalkoztatta. Jelentős volt továbbá e tulajdonforma szerepe a villamosenergia-iparban, a kereskedelemben és a szállításban. A tömeges privatizáció befejezése után az e területen dolgozó alkalmazottak száma és aránya is csökkenni fog, tovább növelve a tiszta magán- és szövetkezeti tulajdonú munkáltatók jelentőségét. Külön említést kell tenni arról, hogy a külföldi működő tőke beáramlása azt eredményezte, hogy egyes nemzetgazdasági ágakban az aktív keresők jelentékeny hányada 1996-ban olyan szervezeteknél dolgozott, amelyek részben vagy egészben külföldi érdekeltségűek voltak. Ez a foglalkoztatást tekintve különösen a villamosenergia-ipar, a feldolgozóipar, valamint a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai területén vált jelentőssé. 28