1996. ÉVI MIKROCENZUS Ki hol aktív? Az állami és a magánszféra foglalkoztatottai (1997)
A FOGALMAK MAGYARÁZATA
lehet, illetve ha többféle a tulajdoni forma, akkor — vegyes tulajdonú. Az államigazgatás, a központi és helyi közigazgatási szervek (önkormányzatok, illetve az ezek kizárólagos tulajdonában levő szervezetek, intézmények) számbavétele az „állami" tulajdoni jellegnél történt. A MUNKÁLTATÓ (TULAJDONOS) KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGE Külföldi érdekeltségűnek számít az a munkáltató, amelynek tulajdonosa nem magyar állampolgár. Csak belföldi munkáltató, amelynek tulajdonosa kizárólag magyar állampolgár. Külföldi és vegyes érdekeltségű munkáltató-ról akkor van szó, ha külföldi és belföldi tulajdonosok is vannak, függetlenül attól, hogy ezek részesedése milyen arányt tett ki. A MUNKÁLTATÓ DOLGOZÓI LÉTSZÁMA A munkáltató dolgozói létszáma bizonyos foglalkozások — pl. kisszervezeti vezetők — esetében a foglalkozási besorolás alapját is képezte. A dolgozói létszámra vonatkozó kérdés a munkáltató egészére — és az eszmei időpontra — vonatkozott. FOGLALKOZÁSI FŐCSOPORT Az 1996. évi mikrocenzus az aktív keresők egyéni foglalkozására vonatkozó adatait a foglalkozási osztályozás korszerűsített rendszerének (a FEOR—93-nak) megfelelően, annak főcsoportjai szerinti bontásban közli. Az adatfelvétel és a feldolgozás „A FEOR—93 foglalkozásainak tartalmi leírása", Bp., 1995.C. KSH-kiadványban közölt módszertani leírás alapján történt. A részletes fogalommagyarázat az idézett kiadványban található. A FEOR—93 alapelveiben, felépítésében követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás, az ISCO—88 (Rev.3.) rendszerét, azzal egyezően 10 főcsoportba sorolja a foglalkozásokat. Az ISCO—88 rendszerének tartalmilag megfelelő főcsoportok a következők: 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 2 Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 5 Szolgáltatási jellegű foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 0 Fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásai A rendszerbe való besorolás szempontjából az alapvető egység a foglalkozás, a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki, emellett lényeges csoportképző ismérvként kezeli az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesnek ítélt szakértelem, tudás, ismeret szintjét. 165
