1996. ÉVI MIKROCENZUS Ki hol aktív? Az állami és a magánszféra foglalkoztatottai (1997)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Az 1996. évi mikrocenzus ennél jóval részletesebben, a gazdasági változások során kialakult új vállalkozási formáknak megfelelően különböztette meg a foglalkoztatottakat. A foglalkozási viszony megállapításánál alkalmazott kategóriák a következők: Alkalmazásban álló az a személy, aki valamilyen munkáltatóval — általában munkaszerződés alapján — munkaviszonyban áll. Alkalmazotti munkaviszonynak számít a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony, továbbá a fegyveres erőknél és rendvédelmi szerveknél teljesített hivatásos szolgálati viszony, valamint a bírói, ügyészi szolgálati viszony is. Az alkalmi munkavállalókat, napszámosokat ugyancsak alkalmazottnak kell számítani. Szövetkezeti tag az a személy, aki valamilyen szövetkezeti formában működő gazdasági szervezet (pl. fogyasztási szövetkezet, mezőgazdasági szövetkezet) tagjaként az adott szövetkezettel munkavégzési kötelezettséggel járó, munkaviszony jellegű jogviszonyban áll. Egyéni vállalkozó az az általában vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, ennek alapján dolgozó személy, aki tevékenységét a vállalkozás egyszemélyes tulajdonosaként önállóan (egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül), vagy alkalmazottakkal együtt (egyéni vállalkozó alkalmazottal) végzi. Ide soroljuk azokat a növénytermesztési, állattenyésztési, mezőgazdasági szolgáltatási foglalkozású személyeket (a korábbi szóhasználat szerinti mezőgazdasági kistermelőket) is, akik egyénileg gazdálkodnak. Szellemi szabadfoglalkozású a nem társas vállalkozás keretein belül, hanem egyénileg tevékenykedő, a hagyományos szóhasználat szerinti szellemi foglalkozást folytató személy abban az esetben, ha nem vállalkozói igazolvány alapján végzi tevékenységét. Társas vállalkozás tagja az, aki vállalkozói tevékenységét nem egyénileg, hanem társas vállalkozás (kft., pjt., bt. stb.) keretei között, valamilyen — nem szövetkezeti formában működő — gazdasági társaságnak munkavégzés jellegű, személyes közreműködésre kötelezett tagjaként, tulajdonosaként folytatja. Segítő családtag az a közreműködő családtag, aki az egyéni vállalkozóknak (a mezőgazdasági kistermelőket is ide értve), a társas vállalkozások tagjainak, illetve a szövetkezeti tagoknak fizetség nélkül segít a tevékenységükben, csak a háztartás tagjaként hozzájárulva a vállalkozás, a gazdaság eredményeihez. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok segítő családtagjai 1996-ban a segítő családtagok, az ezt megelőző időpontokban a szövetkezeti tagok között szerepeltek. A MUNKÁLTATÓ TULAJDONI JELLEGE A tulajdoni jelleg szerint a munkáltató (a vállalkozás) attól függően, hogy melyik tulajdoni formához tartozik: (egyes táblákon az alábbi összevonást alkalmaztuk) — állami, — egyházi, — egyéb közületi (pl. párt, szakszervezet). — szövetkezeti vagy — magántulajdonú — szövetkezeti és magántulajdonú 164