1996. ÉVI MIKROCENZUS Ki hol aktív? Az állami és a magánszféra foglalkoztatottai (1997)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

munkaalkalom iránt), és úgy nyilatkoztak, hogy azonnal, vagy két hétnél nem hosszabb idő alatt munkába tudnának állni. Nem szerepelnek a munkanélküliek között a munkát kereső nyugdíjasok és gyermekgondozás címén ellátásban részesülők, valamint azok a munkanélküli-ellátásban részesülők, akik a felvétel idején nem kívántak újból elhelyezkedni, illetve az aktív munkakeresésről lemondtak, vagy úgy nyilatkoztak, hogy csak két hétnél hosszabb idő múlva tudnának munkába állni. A munkanélküli minősítésnek nem feltétele a munkanélküli-ellátásban (munkanélkülijáradék, pályakezdők munkanélküli-segélye) való részesülés. Inaktív keresők azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek, így — a saját jogú nyugellátásban, járadékban részesülők, — a hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesülők, — a gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülők, — a munkanélküli-ellátásban részesülők, akik nem minősülnek munkanélkülinek (pl. nem keresnek munkát), — a vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők (pl. földjük, nyaralójuk bérbeadásából, pénzük kamataiból, albérlő tartásából élnek). Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ilyenek például — a 15 éven aluli nem tanuló gyernlekek; — a nappali tagozaton tanulók (mindazok, akik az iskolarendszerbe tartozó alap-, középilletve felsőfokú oktatási intézmények valamelyikének nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy részesülnek-e ösztöndíjban vagy — mint szakmunkástanulók — szakmunkásbérezésben); — az egyéb eltartottak (a 15 éves és idősebb, nappali tagozaton nem tanuló eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek). A magyar népszámlálások (mikrocenzusok) gyakorlatában eddig használatos — fentebb részletezett — csoportosításon túl, de abból kiindulva (1.1.3 sz. táblázatban) közöljük a népességnek egy másfajta, a nemzetközi statisztikai fogalmaknak megfelelő gazdasági aktivitás szerinti osztályozását. Eszerint a népesség alapvetően két fő csoportból áll, a gazdaságilag aktív, illetve a gazdaságilag nem aktív népességből. A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekből tevődik össze. Foglalkoztatottnak minősül mindenki, aki keresőtevékenységet végez, illetve keresőtevékenységből származó jövedelme van, függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet milyen munkajogi keretek között folytatja. Foglalkoztatottak eszerint az aktív keresők, továbbá azok, akik nyugdíj, gyed, gyes, gyet mellett dolgoznak. A gazdaságilag nem aktív népesség az inaktív keresők és az eltartottak csoportjaiból áll. Az inaktív keresők közé azokat a nyugdíjasokat, járadékosokat, gyermekgondozás címén járó ellátásban részesülőket soroltuk, akik a kapott ellátás mellett nem folytatnak keresőtevékenységet. Munkavállalási korú népességen a férfiaknál a 15—59 éves, a nőknél a 15—54 éves népességet kell érteni. A munkavállalási kor nem jelent munkajogi szempontból korlátozást: a munkavállalási koron felüli, 60 éves és idősebb férfiak, illetve 55 éves és idősebb nők, tekintet 162