1996. ÉVI MIKROCENZUS A háztartások lakáskörülményei (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A háztartások jellemzői a lakások összetétele szerint - Egyedül, illetve más háztartással közösen lakó háztartások

saját jogon, vagy rokoni segítségként valósul meg. Az egyedül lakó háztartások esetében csaknem minden tulajdonosi, illetve föbérleti jogcímen lakó háztartás saját jogán használja a lakását, a rokoni kapcsolat révén lakók aránya együttesen sem éri el a 2 százalékot. Nem mondható ez el a lakást közösen használó háztartásokról: tulajdonos rokonaként a háztartások 28, főbérlő rokonaként pedig további 2 százalékuk lakik a lakásban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ilyen esetben a tulajdonos vagy a főbérlő ténylegesen ugyanabban a lakásban él, de az esetek jelentős hányadában vélelmezhető az együttlakás. Lakásonként két háztartást feltételezve maximálisan mintegy 150 ezerre tehető a közös lakásban együtt élő rokon háztartások száma. Sajnos arra vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat, hogy hány esetben nem él a lakásban a tulajdonos vagy a főbérlő háztartás, de feltételezhető, hogy a lakásban lakó háztartások az esetek túlnyomó többségében a tulajdonos vagy a főbérlő hiányában is rokonsági kapcsolatban állnak egymással. Az egyedül, illetve közösen lakó háztartások lakáshasználati jogcíme Százalék Lakáshasználat Összesen Tulajdonosi Tulajdonos rokona Föbérleti Főbérlő rokona Társbérleti Al- és ágybérleti Egyéb Egyedül lakó háztartások Közösen lakó háztartások 100,0 100,0 87,9 55,3 1,7 27,7 9,6 7,9 0,1 1,8 0,3 0,0 3,1 0,8 4,0 Az egyedül és a közösen lakó háztartások azonos arányban laknak természetes személyek tulajdonában lévő lakásban, ezen belül azonban minden száz egyedül lakó háztartásból csak 61, száz közösen lakó háztartásból viszont 73 él családi házban. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a családi házakban lévő lakásokban könnyebben hozható létre a külön háztartás vezetését lehetővé tevő „infrastruktúra", mint a kevésbé alakítható társasházi és öröklakásokban vagy a lakásszövetkezeti házban lévő lakásokban. Önkormányzati tulajdonú lakásban az egyedül és a közösen lakó háztartásoknak egyaránt 6 százaléka él. A lakás felszereltsége szempontjából alig mutatható ki eltérés az egyedül és a közösen lakó háztartások között. Amiért mégis érdemes néhány mondatot szólni róla, az az, hogy a közösen lakó háztartások lakásai - ha csekély mértékben is - minden vizsgált ismérv szerint felszereltebbek, mint az egyedül lakóké. Az eltérés alig 1 és 3 százalékpont között mozog, legkisebb a vezetékes vízellátás, legnagyobb a gázzal való ellátottság terén. Mind a vízvezetékkel, mind a gázzal való ellátottságban megmarad ez a különbség akkor is, ha a két ismérvet részletesebben vizsgáljuk, s a hálózati vízellátást és a hálózati gázzal való ellátottságot vesszük figyelembe. Nem így áll a helyzet a csatornával való ellátottságban: összességében itt is a közösen lakó háztartások lakásai a jobban ellátottak, azonban a közcsatorna az egyedül lakó háztartások lakásaiba van nagyobb arányban bevezetve. Az egyedül, illetve a közösen lakó háztartások a lakás felszereltsége szerint Az egyedül és a közösen lakó háztartások százalékában Lakáshasználat kizárólagossága Hálózati Házi Meleg folyóvízzel Hálózati PBKözHázi Vízöblítéses WC-vel Lakáshasználat kizárólagossága Hálózati Házi Meleg folyóvízzel Hálózati PBKözHázi Vízöblítéses WC-vel Lakáshasználat kizárólagossága vízvezetékkel Meleg folyóvízzel gázzal csatornával Vízöblítéses WC-vel ellátott lakásban Egyedül lakó háztartások 86,7 2,3 84,9 60,1 29,9 47,4 42,4 82,0 Közösen lakó háztartások 87,9 2,2 86,8 64,7 28,0 43,0 48,0 84,2 i 45