1996. ÉVI MIKROCENZUS A háztartások lakáskörülményei (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A lakott lakások jellemzői a lakásban élő háztartások és családok száma alapján

A családháztartások lakásaihoz képest lényeges az eltérés a nem családháztartások által lakott lakások esetében: a lakások közel háromtizede egyszobás, nem egészen fele kétszobás, s csak alig több mint ötödében van három vagy több szoba. Az egy család, illetve az egy nem családháztaríás által lakott lakások a család típusa és szobaszám szerint, 1996 Százalék Szobaszám Egy család által lakott lakás Egy nem családháztartás által lakott lakás összesen Szobaszám összesen házaspár egy szülő Egy nem családháztartás által lakott lakás összesen Szobaszám összesen gyermek nélkül gyermekkel Egy nem családháztartás által lakott lakás összesen 1 10,2 13,6 7,2 13,4 29,2 2 41,6 50,6 34,6 46,8 48,9 3 34,8 28,7 39,7 30,5 18,2 4-X 13,5 7,1 18,5 9,3 3,7 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1996 áprilisában a lakott lakások nem egészen tizede volt 40 m

2-nél kisebb alapterületű, és ugyancsak közel 10 százalékuk 40-49 m

2-es, egyaránt mintegy ötödük volt 50-59 rrr-es, illetve 80-99 m

2-es, a 100 m

2-es vagy nagyobb lakások hányada pedig 17 százalék. Az egyedül élő egycsaládos háztartások lakásainak 6 százaléka volt 40 m

2 alatti; ezen belül a gyermekkel élö párok lakta lakásoknál ez az arány alig haladta meg a 4 százalékot, gyermek nélkül élőknél viszont 7-8, az egyszülős családoknál pedig közel 10 százalék volt. Lényegében azonos tendencia érvényesül a 40-49 m

2-es és az 50-59 m

2-es lakások esetében is, az előbbieknél valamelyest, a nagyobb lakásoknál lényegesen magasabb arányszámokkal. Az ennél nagyobb alapterületű lakások esetében az előzőektől teljesen eltérő megoszlások figyelhetők meg. A 60-79 m

2-es lakások esetében lényegében eltűnik a különbség azok között, ahol házaspár vagy egy szülő él gyermekével (arányuk mindkét típusnál 24 százalék körüli), jelentősen magasabb viszont ebben a nagyságkategóriában a gyermek nélkül élő párok által lakott lakások hányada, arányuk megközelítette a 28 százalékot (az 50-59 m

2-es lakások esetében részesedésük 19 százalék volt). A 80 m

2-t elérő, illetve azt meghaladó lakások alkotják a gyermekes házaspár által lakott lakások közel felét, míg az egyszülős családok által használt lakásoknál ez az arány csak egyharmad. Utóbbi arány alig marad el a gyermek nélkül élő házaspárok lakta lakások esetében mért arányszámtól. A két- vagy többcsaládos háztartások lakásainak alapterület szerinti megoszlására a nagyobb lakások magasabb arányszámai a jellemzőek. 80 m

2-es vagy nagyobb az ilyen lakások csaknem kétharmada, míg a 60 m

2-t el nem érőké csupán 13 százalék. A két háztartás lakta lakások esetében nincs ilyen mértékű arányeltolódás, de ekkor is megfigyelhető a nagyobb alapterületű lakások túlsúlya: a 100 m

2-es vagy nagyobb lakások aránya meghaladja az egyharmadot, s a 60-79 és a 80-99 m

2-es lakásoké is - külön-külön - egyötöd feletti. Az eddigieknél kiegyensúlyozottabb megoszlást mutat a nem családháztartások - zömében egyedülállók - által lakott lakások alapterület szerinti megoszlása. A 40 m

2-nél kisebb lakások részesedése meghaladja a 18 százalékot, az 50-59 m

2-eseké a 21 százalékot. Ugyanennyi a 80 m

2-es vagy nagyobb lakások hányada is, csak a 60-79 m

2-es lakásoké közelíti meg az egynegyedet. 19