1996. ÉVI MIKROCENZUS A háztartások lakáskörülményei (1997)

BEVEZETŐ

A háztartások legnagyobb arányban kétszobás lakásban élnek, az ő arányuk 43 száza­lék. Egyszobás lakásban a háztartások 15, háromszobásban 30, négy- vagy többszo­básban 12 százaléka él. A különböző településtípusokban lakó háztartások között jelentős különbségek figyelhetők meg lakásuk szobaszáma alapján. A fővárosban a háztartások 23 százaléka él egyszobás lakásban, a többi városban ez az arány 13, a községekben 12 százalék. Az eltérések a több­szobás lakásban lakó háztartások esetében is megmutatkoznak: a budapesti háztartások ki­sebb, kevesebb szobaszámú lakásban élnek, mint vidéki társaik. Jelenleg Magyarországon valamivel több mint 420 ezer olyan háztartás van, amelynek la­kásában sem hálózati, sem házi vízvezeték nincs. Budapesten a háztartások csaknem teljes egészében hálózati vízvezetékkel ellátott lakásokban élnek, arányuk 99 százalék. Amíg ez az arány a megyei jogú városokban is magasnak mondható (95 százalék), addig a többi te­lepülésen a vezetékes vízzel való ellátottság nem tekinthető általánosnak: a kisebb városok­ban a háztartásoknak csak 87, a községekben pedig csupán 75 százaléka él hálózati vízve­zetékkel ellátott lakásban. A gázhálózatba bekötött lakásokban lakó háztartások arányszámai eltérő mértékben növe­kedtek az utóbbi években. A családháztartások azon csoportjai, amelyek lakásaiból az évti­zed elején még többnyire hiányzott a hálózati gáz, felzárkóztak a többi háztartástípushoz. Csupán a több családból álló háztartások arányszáma alacsonyabb valamelyest, amely kü­lönbség azonban erősen fogyóban van. Az egyedülállóknak jelenleg csak 57 százaléka la­kik vezetékes gázzal ellátott lakásban. A vezetékes gázzal való ellátottságban a 86 százalékos fővárosi és a 79 százalékos megyei jogú városi aránnyal szemben csupán 39 százalékos községi arány áll, és a többi városban is csak a háztartások 54 százaléka lakik vezetékes gázzal ellátott lakásban. A háztartások lakáskörülményeinek integrált mutatója a lakás komfortfokozata. 1990-ben a háztartások 40 százaléka lakott összkomfortos lakásban, 1996-ban pedig már csaknem fele (48 százaléka). A komfortos lakásban lakó háztartások aránya nem változott (31 száza­lék). 1996 tavaszán a háztartások 15 százaléka lakott komfort nélküli, és további 2 százalé­kuk (1990-ben 18, illetve közel 4 százalékuk) a lakás fogalmának csak statisztikai értelem­ben megfelelő szükség- vagy egyéb lakásban. Összességében a lakás nagysága, felszereltsége, komfortossága tekintetében a legjobb hely­zetben a lakást egyedül lakó, házaspáros család alkotta háztartások vannak, míg a legke­vésbé kényelmes, legkevésbé komfortos lakásokban a nem családháztartások (föleg egyedülállók) és a gyermeküket egyedül nevelő szülők élnek. Látszólag szintén kedvező a lakáshelyzete a lakásban más háztartással közösen lakó háztartásoknak is, azonban esetük­ben figyelembe kell venni, hogy a nagyobb, felszereltebb lakás használatát kénytelenek megosztani.

Next

/
Thumbnails
Contents