A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)

Rétegződési viszonyok az 1996. évi mikrocenzus adatai alapján - B) Rétegződés és lakásviszonyok

meg. Gyakrabban élnek kisebb lakásban azok a családok, ahol az aktív keresők fizikai munkát végző alkalmazottak, különösen, ha élettársi kapcsolatban élnek, illetve ha a családnak csak egy aktív kereső tagja van, vagy, mert az egyik házastárs munkanélküli vagy inaktív, vagy mert egyszülős családról van szó. A legfontosabb lakásfelszereltségi ismérvek (hálózati vízvezetékkel, hálózati gázzal, közcsatornával való ellátottság, melegvíz használat, vízöblítéses WC megléte) tekintetében a heterogén összetételű háztartások kedvezőbb helyzetbe látható. Mind a homogén, mind a heterogén jellegű háztartásokra igaz, hogy a szellemi foglalkozásúak lakásai jobban felszereltek, míg a legrosszabb minőségű lakásokban a mezőgazdasági foglalkozású, fizikai munkát végzők élnek. 9. ábra A háztartások lakáskörülményeinek integrált mutatója a lakás komfortfokozata. Nem meglepő, hogy a legelőnyösebb helyzetben a lakásuk komfortossága alapján is a csak szellemi foglalkozású vállalkozóból, szellemi szabadfoglalkozásúból álló heterogén összetételű háztartások vannak. Körükben kizárólagosnak mondható az összkomfortos és komfortos lakások használata. A homogén összetételű háztartások közül a szellemi foglalkozásúak háztartásai élnek a legjobb körülmények között, a vezetők, illetve a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő foglalkozásúak helyzete különösen kedvező. A mezőgazdasági fizikai munkát végző alkalmazottak, szövetkezeti tagok háztartásainak csak egynegyede lakik összkomfortos lakásban, és számottevő a félkomfortos vagy komfort nélküli lakásban lakók hányada. Az aktív keresős, homogén és heterogén összetételű háztartások lakásuk komfortossága szerint Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás Százalék 50