A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)

Rétegződési viszonyok az 1996. évi mikrocenzus adatai alapján - B) Rétegződés és lakásviszonyok

A heterogén társadalmi-foglalkozási összetételű háztartások közül a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő foglalkozást folytatókból és egyéb szellemi foglalkozású alkalmazottakból álló háztartások körében fordul elő jelentősebb számban bérleti jogcímű lakáshasználat. Ennél is magasabb a bérlők aránya a csak felsőfokú iskolai végzettséget igénylő foglalkozású alkalmazottak homogén összetételű háztartásai esetében. A homogén összetételű háztartások egészét tekintve elmondható, hogy körükben a tulajdonosi arány némileg alacsonyabb, mint a heterogén csoportokban, ami azzal magyarázható, hogy az ilyen háztartásokban gyakran csupán egy aktív kereső van. Legkisebb arányban a csak eltartottakból álló háztartások laknak a lakásukban tulajdonosként, gyakran a tulajdonos rokonaként. Ennek a főleg fiatal egyedülállókból álló csoportnak közel egynegyede bérlő. A tulajdonosok aránya a munkanélküliek alkotta háztartások körében is alacsonyabb, mint az aktív keresős háztartások esetében, az inaktívak háztartásai között viszont meghaladja azt. A különböző társadalmi-foglalkozási összetételű családok

1

4 tekintetében is hasonló kép rajzolódik ki. A legmagasabb a saját tulajdonú lakásban élők részesedése az aktív keresőkből álló házaspárok családjai körében, közöttük is a fizikai foglalkozású vállalkozókból álló családok hányada kiemelkedő. A szellemi foglalkozásúak családjait a fizikai munkát végzőkével összehasonlítva látható, hogy az előbbiek körében gyakoribb a bérlői lakáshasználat, a lakásaik azonban nagyobbak, komfortosabbak. Száz háztartásból 15-nek a lakása egyszobás, 43 lakik két-, 30 három-, 12 pedig ennél többszobás lakásban. A csak aktív kereső fizikai foglalkozású alkalmazottakból álló homogén összetételű háztartások közül a mezőgazdasági foglalkozásúak háztartásai gyakrabban élnek kisebb lakásokban. A szellemi foglalkozásúak és a vállalkozásból élők homogén háztartásainak laksűrűsége kedvezőbbnek mondható. Az alacsonyabb presztízsű egyéb szellemi foglalkozást végző alkalmazottak homogén háztartásai esetében viszont kisebb méretű lakások jellemzőek. A heterogén összetételű háztartások körében gyakoribbak a háromszobás lakásban élők. A vezető beosztású és a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő foglalkozású aktív keresőkből álló, valamint a mellettük egyéb szellemi foglalkozásút is tartalmazó háztartásoknak több mint A különböző foglalkozási kategóriákba tartozó vállalkozók háztartásai közül a csak fizikai és a csak szellemi foglalkozásúakból álló háztartások túlnyomó többségének lakása háromszobás vagy annál nagyobb. A lakásnagyságot a családok tekintetében vizsgálva is a kvalifikált szellemi foglalkozásúak és a vállalkozók családjainak kedvező helyzete figyelhető összetételű háztartások 1

4 Az elemzés a családok körében is csak a lakásban élőket vizsgálja, a 4300 lakott egyéb lakóegységben lakó családra nem vonatkozik. egyharmada él háromszobásnál nagyobb lakásban. 8. ábra Az aktív keresős, homogén és heterogén összetételű háztartások lakásuk szobaszáma szerint Négy- vagy többszobás Háromszobás ^ Kétszobás Söm Egyszobás Homogén Heterogén 49