A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)

Rétegződési viszonyok az 1996. évi mikrocenzus adatai alapján - A) A háztartások társadalmi-foglalkozási összetétele

7 százalékot. Azoknak a párkapcsolatoknak az aránya, amelyekben csak az egyikük dolgozott vállalkozóként, nem változott. Az élettársak tevékenységi jelleg szerinti struktúrája egyre inkább közelít a házaspárokéhoz, ugyanakkor a homogén társadalmi-foglalkozási összetételű pároknál a korábbi különbségek mérséklődtek ugyan, de fennmaradtak. A csak fizikai foglalkozású élettársak aránya éppen kétszer akkora, mint a szellemi munkát végzőké. Az olyan házaspárok részesedése, ahol a feleség fizikai, a férj szellemi dolgozó, az elmúlt hat év alatt némileg csökkent, az ugyanilyen élettársi kapcsolatoké viszont valamelyest emelkedett. A házaspárokra - bár nem minden társadalmi-foglalkozási csoportra egyformán - jellemző, hogy a férfi gyakran választ vele azonos csoportba tartozó vagy kvalifikáltabb társat. Az élettársi kapcsolatokra ez kevésbé igaz, az ilyen együttélési formát választó férfiakat kevésbé befolyásolja az élettárs réteghelyzete. Mindkét párkapcsolatformára jellemző, hogy míg az olyan családok részaránya, ahol a családfő és házastársa (élettársa) is alkalmazott, meghaladja a 70 százalékot, addig a vállakozó párok családjainak hányada csupán 6-7 százalék. 8. tábla A házastársak, illetve az élettársak életkora közötti eltérés a tevékenységük jellege szerint Százalék A férj (férfi élettárs) és a feleség (nő élettárs) tevékenységénekjellege Összesen A feleség (nő élettárs) A férj (férfi élettárs) és a feleség (nő élettárs) tevékenységénekjellege Összesen 10 vagy több 6-9 3-5 1-2 és a férj (férfi élettárs) azonos korúak 1-2 3-5 6-9 10 vagy több A férj (férfi élettárs) és a feleség (nő élettárs) tevékenységénekjellege Összesen évvel fiatalabb és a férj (férfi élettárs) azonos korúak évvel idősebb Házaspár mindkettő fizikai 100,0 3,5 17,5 34,5 25,4 7,4 7,2 3,1 0,9 0,5 csak a férfi fizikai 100,0 2,8 13,6 31,8 26,8 11,1 9,0 3,5 1,1 0,3 csak a nő fizikai 100,0 4,8 14,4 36,4 23,5 8,3 7,9 3,2 1,2 0,2 mindkettő szellemi 100,0 4,6 12,7 27,8 28,4 12,8 8,9 3,5 1,1 0,2 Élettárs Együtt 100,0 3,7 14,8 31,9 26,6 10,1 8,2 3,3 1,0 0,4 Élettárs mindkettő fizikai 100,0 11,7 16,8 17,4 17,5 4,9 11,3 10,0 5,1 5,3 csak a férfi fizikai 100,0 11,3 13,4 22,6 14,2 6,3 13,0 8,0 7,6 3,7 csak a nő fizikai 100,0 11,2 23,6 20,0 28,9 3,4 6,4 1,2 4,8 0,5 mindkettő szellemi 100,0 19,3 17,0 16,7 15,6 7,7 11,9 5,6 3,7 2,5 Együtt 100,0 13,2 16,4 18,8 17,0 5,8 11,6 7,9 5,4 3,9 Az aktív keresős házaspárok 10 százalékában, az élettársi kapcsolatok 6 százalékában mindkét fél ugyanabban az évben született. A konszenzuális együttélések közel kétharmadában a férfi idősebb élettársánál, ami több mint 10 százalékponttal marad el a házasságban élőknél mért arányszámtól. Ezzel szemben száz élettársi kapcsolatból 29-ben, a házaspároknál csak 13ban fiatalabb a családfő. Míg a házaspárok között csak elvétve fordul elő, hogy a nő életkora legalább tíz évvel meghaladja a férfiét, addig a házasságkötés nélkül együtt élőknél ez az arány ennek tízszerese. Az idősebb férj, fiatalabb feleség összetétel a fizikai foglalkozású pároknál a leggyakoribb, viszont a magasabb életkorú feleség ugyanolyan arányban található a fizikai foglalkozású férj és szellemi dolgozó feleség összetételű családokban, mint ott ahol mindketten szellemi foglalkozásúak. Az élettársaknál a fenti arányok másként alakulnak. Minden száz olyan kapcsolatból, ahol a nő fizikai, a férfi pedig szellemi foglalkozású, 84-ben a férfi az idősebb, s csak 13-ban a nő. Azoknak az élettársaknak az aránya, ahol a nő életkora meghaladja a családfőét, ott a leg42