A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)
Rétegződési viszonyok az 1996. évi mikrocenzus adatai alapján - A) A háztartások társadalmi-foglalkozási összetétele
társadalmi-foglalkozási csoportba tartozó háztartások egymáshoz viszonyított aránya lényegében megegyezik az aktív keresőt is tartalmazó egycsaládos háztartásokéval. A fővárosban és a községekben a homogenitási arány valamivel alacsonyabb, mint a többi településtípusban, az eltérés azonban itt alig érzékelhető. A szük család rétegződése Az, hogy a háztartásban a szűk családhoz tartozókon kívül él-e más személy is, nem befolyásolja érdemben a háztartások társadalmi-foglalkozási struktúráját. Ez azzal magyarázható, hogy a családdal élő rokon vagy nem rokon személyek túlnyomó többsége nem aktív kereső, így nem vesz részt a társadalmi-foglalkozási struktúra kialakításában. Aktív kereső tevékenységet az egyszülős családokban elsősorban a családfő, házaspáros típusú családokban a férj és/vagy a feleség, élettársi kapcsolaton alapuló együttélésekben pedig a férfi és/vagy a nő élettárs végez. A családban élő gyermekek többnyire eltartottak. A gyermekes családok több mint háromnegyedében a gyermekek között nincs aktív kereső gyermek. Ez az arány azonban családtípusonként eltérő. Míg száz, gyermeket nevelő élettársi kapcsolatból csak 13-ban, addig a gyermekes házaspároknál 22-ben él aktív kereső gyermek. A legmagasabb - közel egyharmad - az aktív kereső gyermekkel rendelkezők aránya az egyszülős családokban. 7. tábla A családok az aktív kereső gyermekek száma szerint Ezer fő Családösszetétel Összes család Gyermekes családok 0 1 2 3 vagy több aktív kereső gyermekkel Házaspár 2 254,7 1 390,0 1 942,8 261,1 46,4 3,4 Élettársi kapcsolat 179,7 87,3 168,3 9,7 1,4 0,2 Apa gyermekkel 68,3 68,3 45,3 20,3 2,5 0,2 Anya gyermekkel 378,7 378,7 260,0 104,0 13,7 1,0 Összesen 2 880,3 1 924,3 2 416,4 395,2 64,0 4,7 A család nem lehet csupán gazdasági vagy anyagi kérdés, ugyanakkor a rendelkezésre álló anyagi javak - döntően a munkajövedelem - meghatározza életvitelét, tagjaik életkörülményeit. A családban élő aktív keresők száma, valamint az aktív kereső személy foglalkozási státusza döntően befolyásolja a család rendelkezésére álló munkajövedelem nagyságát. Ha a családfő, illetve házastársa (élettársa) csupán alacsonyabb státuszú munkához jut, vagy kiszorul a munkaerőpiacról, munkanélkülivé válik, akkor a család anyagi stabilitása veszélybe kerülhet. Ebből a szempontból az egyszülős családok helyzete a legaggasztóbb, hiszen ha a szülő munka nélkül marad, a család gyakran egyetlen jövedelemforrását veszíti el. Családtípustól függetlenül jellemző, hogy a családok többségében azonos társadalmi-foglalkozási csoportba tartozó 6. ábra A homogén összetételű családok megoszlása családtípus és rétegtagozódás szerint Alkalmazásban álló, szöv.-i tag • fizikai foglalkozású H szellemi foglalkozású Egyéni vállalkozó, szellemi szabadfoglalkozású és társasvállalkozó fizikai foglalkozású szellemi foglalkozású Anya gyermekkel ^ Apa gyermekkel ^ Élettársi kapcsolat Házasoár 40
