A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)
Rétegződési viszonyok az 1996. évi mikrocenzus adatai alapján - A) A háztartások társadalmi-foglalkozási összetétele
tartásnál, amit nagyrészt a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő foglalkozásúakat, illetve a főleg adminisztratív és számviteli jellegű, egyéb szellemi foglalkozásúakat magukba foglaló háztartások alacsonyabb arányszámai okoznak. A nem családháztartások csaknem kizárólag a homogén összetételűek (99 százalék). Ennek egyrészt az az oka, hogy az aktív keresős nem családháztartások 84 százaléka egyszemélyes, így ők teljes egészében a homogén összetételűek arányszámát növelik, másrészt a kétvagy többszemélyes nem családháztartások csak elenyésző számban fordulnak elő, így nem befolyásolják érzékelhetően e csoport társadalmi-foglalkozási összetételét. 4. ábra Az aktív kereső egyedülállók társadalmi-foglalkozási csoportja fizikai foglalkozású alkalmazott E3 szellemi foglalkozású alkalmazott H] fizikai foglalkozású vállalkozó gj| szellemi foglalkozású vállalkozó Egyszemélyes háztartásban közel kétszer annyi nő él, mint férfi. Fordított a helyzet, ha csak az aktív keresőket vesszük figyelembe. Ebben az esetben az egyedülálló férfiak száma meghaladja a nőkét. Jelentős a nemenkénti eltérés a foglalkozási státusz tekintetében is. Míg a férfiak fele fizikai foglalkozású alkalmazott - aki többnyire nem mezőgazdasági munkát végez -, addig a nőknél ez az arány alig haladja meg az egynegyedet. Az egyedülálló nők többnyire szellemi foglalkozású alkalmazottak, akik között jelentős az egyéb szellemi tevékenységet végzők hányada is. Minden hatodik egyedülálló vállalkozóként, többségében fizikai foglalkozású vállalkozóként dolgozik. A heterogén összetételű háztartások között számottevő rétegcsoportot csak azok az alkalmazottak képezte háztartások jelentenek, amelyekben egyaránt megtalálhatóak a fizikai és a szellemi foglalkozásúak, valamint azok, amelyek egyaránt magukba foglalnak alkalmazásban állókat és vállalkozókat. Az egycsaládos háztartások rétegződés szerinti megoszlása lényegében követi az összes családháztartásét, s bár a többcsaládos háztartások között - mivel általában több aktív keresővel rendelkeznek - viszonylag magas arányban fordulnak elő különböző foglalkozású háztartástagokat magukba foglalók, alacsony gyakoriságuk miatt alig befolyásolják a háztartások rétegtagozódását. A különböző településtípusokban élő, egy családból álló, aktív keresős háztartások társadalmi-foglalkozási homogenitás szerinti helyzete eltérő. Száz ilyen háztartásból 68 homogén összetételű. Ugyanilyen az arányuk a kisebb városokban is, míg a községekben ennél magasabb, a fővárosban és a megyei jogú városokban alacsonyabb. Hasonló településtípusonkénti eloszlás tapasztalható a házaspáros típusú családoknál is. Lényegesen magasabb a homogén összetételű háztartások részesedése az egyszülős családok alkotta háztartások körében, hányaduk minden településtípusban eléri vagy meghaladja a 86 százalékot, sőt a kisebb városokban és a községekben megközelíti a 90 százalékot is. 38
