A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)
Rétegződési viszonyok az 1996. évi mikrocenzus adatai alapján - A) A háztartások társadalmi-foglalkozási összetétele
A heterogén társadalmi-foglalkozási összetételű háztartások több mint háromnegyedét két csoport alkotja. Ide tartoznak a csak alkalmazásban állókat magukba foglaló háztartások közül azok, amelyekben fizikai és szellemi foglalkozásúak is élnek, valamint - valamivel kisebb részben - azok, amelyekben alkalmazottak és vállalkozók egyaránt megtalálhatók. A rendszerváltást követő években tehát - a fejlett gazdasággal rendelkező országokhoz hasonlóan - Magyarországon is egyre nőtt azoknak a háztartásoknak a száma és aránya, amelyek megélhetésük forrását az egyéni és társas vállalkozások alapításában látták. Az adatok sejtetni engedik, hogy e folyamat még nem zárult le, ehhez minden bizonnyal hosszabb idő és stabilabb gazdaság, kiszámítható szabályozók (adó- és pénzügyi jogszabályok stb.) szükségesek. Mindezek hiánya miatt több évvel a gazdasági rendszerváltást követően is viszonylag alacsony volt azoknak a háztartásoknak a száma és aránya, amelyek legalább részben vállalkozásból származó jövedelemre alapozták rövid- és hosszútávú terveiket. A kilencvenes évek derekán az összes aktív keresős háztartás egyötöde volt ilyen, ezen belül a kizárólag vállalkozásból élők aránya volt a magasabb (11 százalék). 2. ábra Az aktív keresős háztartások összevont társadalmi-foglalkozási összetétele, településtípusonként H Budapest • Megyei jogú város Q Többi város • Község Homogén összetételű háztartások (1) fizikai foglalkozású alkalmazott (2) szellemi foglalkozású alkalmazott (3) fizikai foglalkozású vállalkozó (4) szellemi foglalkozású vállalkozó Heterogén összetételű háztartások (5) csak alkalmazott van (6) csak vállalkozó, szellemi szabadfoglalkozású van (7) alkalmazott és vállalkozó, szellemi szabadfoglalkozású van o A homogén összetételű háztartások aránya a megyei jogú városokban kevéssel elmarad az országos átlagtól, a községekben pedig ugyanilyen mértékben meghaladja azt, míg a fővárosban és a többi városban azzal megegyező. A háztartások társadalmi-foglalkozási homogenitása és a települések nagysága között egyértelmű kapcsolat mutatható ki. Minél kisebb lélekszámú a település, annál magasabb az ott élő háztartások között a homogén összetételűek hányada. Nagyobb eltérések figyelhetők meg a háztartás aktív keresőinek foglalkozása szerint. A szellemi 8 A megyei jogú városok és a megyeszékhelyek háztartásainak társadalmi-foglalkozási homogenitása megegyezik, annak mértékét nem befolyásolja, hogy a két településcsoport összetétele valamelyest eltér: a megyei jogú városok csoportjába a megyeszékhelyeken túl beletartozik Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron is. 36
