A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)

A háztartások és a családok rétegződésének alakulása, 1990-1996

A HÁZTARTÁSOK ÉS A CSALÁDOK RÉTEGZŐDÉSÉNEK ALAKULÁSA, 1990-1996 A „Rétegződési sémák" című fejezetben röviden bemutattuk, hogy a korábbi népszámlálások és mikrocenzusok alkalmával hogyan csoportosították, osztályozták a háztartásokat és a családokat, milyen módszereket, sémákat alkalmaztak társadalmi-foglalkozási csoportokba sorolásukhoz. Mivel e sémák a mindenkori politikai igényeket elégítették ki, kialakításukkor a különböző sémák szerinti adatok összehasonlíthatósága nem, illetve csak másodlagos célként szerepelt. További korlátot jelentenek a hosszabb idősorok kialakításában az időközben az egyéni foglalkozási nómenklatúrában bekövetkezett módszertani változások, ezek hatásainak a kiküszöbölésére csak korlátozottan, s úgy is csak aránytalanul nagy többletmunkával lenne lehetőség. Az 1990. évi népszámlálás és az 1996. évi mikrocenzus adatai között is vannak módszertani okokra visszavezethető eltérések, a legfontosabb adatok összehasonlíthatóságát azonban ezek nem befolyásolják számottevően. E két adatfelvétel eredményei valós képet adnak a háztartások és a családok társadalmi-foglalkozási struktúrájában a kilencvenes évek első felében végbement változások irányáról, és azok nagyságrendjét is jól tükrözik. Mivel a visszatekintést biztosító adatok csak néhány ismérvre, és azon belül is csak a főbb rétegcsoportokra állnak rendelkezésre, célszerű az időbeli változásokra a részletes elemzéstől elkülönítetten, külön fejezetben kitérni, így az időbeli változások iránya és mértéke jobban nyomon követhetővé válik. Miközben a háztartások száma 1990 és 1996 között mindössze 20 ezerrel csökkent, az aktív keresős háztartásoké 442 ezerrel mérséklődött, vagyis a háztartások gazdasági aktivitási struktúrájában is a népesség öregedése tükröződik. Az aktív keresős háztartásokon belül - követve a társadalmi-gazdasági változásokat - emelkedett a heterogén összetételű háztartások részesedése. Csökkent közöttük azoknak az alkalmazásban állók és/vagy szövetkezeti tagok

6 alkotta háztartásoknak az aránya, ahol csak fizikai, illetve fizikai és szellemi foglalkozásúak élnek. Nőtt viszont az alkalmazottakat, valamint egyéni és társas vállalkozót, szellemi szabadfoglalkozásút

1 is magukba foglalóké. A rétegtagozódás szerinti változások eltérően érintették a különböző társadalmifoglalkozási csoportokba tartozó háztartásokat, a változások iránya azonban minden esetben megegyezik az összes aktív keresős háztartáséval. A családháztartásokban 7, a nem családháztartásokban pedig 15-16 százalékkal mérséklődött a fizikai foglalkozású alkalmazottakból álló háztartások hányada, miközben a többi homogén kategóriában aránynövekedés volt megfigyelhető. A kilencvenes évek első felében a két aktív keresőt magukba foglaló háztartások körében nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek különböző társadalmi-foglalkozási csoportba tartoztak, a három-, illetve négykeresősöké lényegében változatlan maradt, míg a nagyobb létszámú háztartásokban a homogenitás mértéke nőtt. (Az egyszemélyes háztartások természetszerűleg csak homogén összetételűek lehetnek.) 6 A szövetkezeti tagok alacsony száma miatt a továbbiakban erre a csoportra vonatkozóan szinonimaként használjuk az „alkalmazásban állók", „alkalmazottak" megnevezést. 7 Az egyéni és társasvállalkozókat, szellemi szabadfoglalkozásúakat tartalmazó kategóriára a továbbiakban röviden mint „vállalkozókra" utalunk. 29