1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 4) A térbeli mozgás régión belül és kívül

Magyarországról eljáró munkaerőből, legkisebb mértékben a legtávolabbra eső nyugatmagyarországi régió. Számszerűen is jelentős a Közép-Dunántúlról a közép-magyarországi régióba irányuló ingázás, Budapest munkaerő-ellátásában mindig jelentős volt Fejér megye szerepe. Ebből a régióból a dél- és nyugat-dunántúli régió megyéi vonzanak még említésre érdemes számú munkaerőt. Nyugat-Dunántúllal kapcsolatban Közép-Dunántúlt kell kiemelni, illetve azt, hogy az ebből a régióból kiingázók több mint egyötöde a szomszédos Ausztria határ közeli településein dolgozik. A Dél-Dunántúlról eljárók több mint háromtizede a közép-dunántúli régióban talált munkahelyet, jelentősen kisebb ennél a másik ugyancsak dunántúli régió és Közép-Magyarország vonzása. Észak-Magyarországról - Nógrád és Heves megyéből - az eljárók többsége (72 százaléka) Közép-Magyarországra ingázik. A többi régió vonzása nem számottevő, bár az észak-alföldi régióé valamivel erőteljesebb ezek között. Az észak-alföldi megyékből Észak- és Közép-Magyarország felé, a Dél-Alföldről pedig elsősorban Közép-Magyarország felé irányul az ingázás. A régión kívülre ingázó aktív keresők munkahely szerint, régiónként, 1996 Százalék Tényleges lakóhelye Összesen (=100,0) Munkahelye Tényleges lakóhelye Összesen (=100,0) KözépMagyarország KözépNyugatDélÉszakMagyarország ÉszakDélváltozó település külföld Tényleges lakóhelye Összesen (=100,0) KözépMagyarország Dunántúl ÉszakMagyarország Alföld változó település külföld Közép-Magyarország 33 696 _ 8,6 2,0 4,2 4,9 6,8 10,0 63,3 0,3 Közép-Dunántúl 23 493 69,3 7,6 9,3 0,6 0,2 0,8 12,3 Nyugat-Dunántúl 11 270 8,5 24,3 4,2 0,9 41,4 20,7 Dél-Dunántúl 9 924 11,6 30,9 12,2 0,3 0,4 2,4 42,3 Észak-Magyarország 19 158 71,9 1,3 0,3 0,8 4,4 0,2 20,8 0,3 Eszak-Alföld 12 175 32,2 0,3 0,9 38,9 8,7 19,0 Dél-Alföld 12 400 20,9 6,1 1,2 2,8 6,5 62,0 0,4 Összesen 122 116 31,7 8,0 3,2 3,8 5,4 3,3 4,1 38,5 2,1 A régiók közötti munkaerő-forgalomból kizárólag Közép-Magyarország nyer munkaerőt, az összes többi régiónak munkaerő-vesztesége van, az adott régióból kiingázók száma mindenütt magasabb, mint az oda bejáróké. A területi vizsgálatok során igen sok vonatkozásban elengedhetetlen az, hogy Budapestet és Pest megyét egy területi egységként kezeljük, de emellett az is szükséges, hogy képet alkossunk a főváros és „megyéje" egymás közötti kapcsolatairól, kölcsönhatásáról. A sajátos magyarországi településfejlődés eredményeképpen Budapesten a munkahelyek olyan erőteljes koncentrációja alakult ki, amelynek munkaerőigénye helyi forrásokból nem elégíthető ki. Bár vonzása még a tőle távolabb eső területeken is érzékelhető, elsődlegesen közvetlen környezetéből szívja fel a munkaerőt. Legnagyobb „kiszolgálója" Pest megye, az egyetlen olyan megye, ahol a lakóhelyükön dolgozó aktív keresők száma alacsonyabb a más településre eljárók számánál. A Pest megyei ingázási arányt döntően a fővárosba bejárók száma határozza meg. A megye településeiről más településre eljárók csaknem kétharmada Budapesten dolgozik. A Pest megyében lakó közel 357 ezer aktív kereső közül 165 ezren dolgoznak lakóhelyükön. A csaknem 192 ezer naponta ingázóból 55 ezren a megye települései között ingáznak, valamivel kevesebb mint 125 ezren járnak a fővárosba, több mint 11 ezren pedig régión kívüli me71