1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 3) Az aktív keresők struktúrája

lelően jelentősen emelkedett a szolgáltatási foglalkozásúak aránya. A mezőgazdasági tevékenység szerepe — a jelzett változások ellenére is — a községekben élők számára meghatározó maradt, mivel melléktevékenységként — gazdasági aktivitástól függetlenül — sokan végeznek mezőgazdasági munkát. Az elmúlt időszakot érdemes aszerint is vizsgálni, hogy az aktív keresők összetételében bekövetkezett változások az ország földrajzi térségeit miképpen érintették. Az egyes régiók között a foglalkozási szerkezetben 1980-ban meglévő különbségek 1996-ra érdemben nem változtak. Ugyanakkor a foglalkozási szerkezetben — esetenként — lehetnek az átlagostól eltérő módosulások. Példaként említhető az észak-magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye), ahol 1980-ban az aktív keresők 46 százaléka tartozott az ipari, építőipari, gépkezelői (hetedik, nyolcadik főcsoport) foglalkozásúak közé, és ez az arány 1996ban 36 százalékra csökkent. Ezek a mutatók a nagyobb gazdasági fejlettséget felmutató nyugatdunántúli régióban (Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megye) csak kismértékben változtak (42 százalékról 39 százalékra). A mezőgazdasági foglalkozásúak aránya mindegyik régióban csökkent, de az 1980-ra jellemző különbségek továbbra is megmaradtak. Az általunk vizsgált régiók közül az aktív keresők között a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya a dél-alföldi régióban volt a legnagyobb (11 százalék). Ez az arány 1996-ban 9 százalékra csökkent, de változatlanul e régióban volt a legnagyobb a mezőgazdasági tevékenységet végzők hányada. Az aktív keresők összevont foglalkozási főcsoport és régiók szerint, 1980—1996 Százalék Régiók 1. 2. 3-4. 5. 6. 7-8. 9. 0. Régiók foglalkozási főcsoport aktív keresői az összes aktív kereső százalékában 1980 Közép-Magyarország 7,9 11,4 22,0 7,4 1,3 38,6 11,4 Közép-Dunántúl 6,6 5,8 14,5 7,7 4,1 46,7 14,5 Nyugat-Dunántúl 6,5 6,4 14,5 8,2 5,8 42,4 16,2 Dél-Dunántúl 6,6 6,1 14,1 8,3 7,3 41,3 16,3 Észak-Magyarország 6,3 5,9 14,2 8,0 4,6 45,7 15,3 Észak-Alföld 5,9 6,0 13,0 7,6 9,0 40,4 18,3 Dél-Alföld 6,2 5,7 13,1 7,5 10,6 40,0 16,9 Ország összesen 6,8 7,6 16,2 7,7 5,4 41,4 14,9 •• 1990 Közép-Magyarország 8,9 11,7 21,1 8,7 1,2 35,5 9,3 3,5 Közép-Dunántúl 7,3 6,7 15,6 8,4 3,1 44,8 11,3 2,9 Nyugat-Dunántúl 7,2 7,4 15,8 9,2 4,2 42,2 11,6 2,4 Dél-Dunántúl 7,2 7,3 15,5 9,2 5,5 39,8 13,3 2,1 Észak-Magyarország 7,1 7,1 15,7 8,3 2,9 45,0 12,0 1,8 Észak-AlfÖld 6,7 7,4 14,9 8,2 6,0 41,8 13,2 1,7 Dél-Alföld 6,9 7,0 14,9 8,4 8,8 39,3 12,8 2,1 Ország összesen 7,6 8,5 17,0 8,6 4,0 40,1 11,5 2,5 1996 Közép-Magyarország 7,1 15,6 25,7 15,2 0,9 26,6 7,3 1,7 Közép-Dunántúl 5,7 9,0 18,0 14,5 3,2 39,8 7,9 1,9 Nyugat-Dunántúl 6,3 8,8 17,5 15,4 3,3 38,8 8,4 1,5 Dél-Dunántúl 6,5 10,9 17,8 16,0 4,5 33,7 9,3 1,4 Észak-Magyarország 6,6 9,8 18,7 14,9 2,3 36,3 9,5 1,8 Észak-Alföld 5,1 10,8 18,0 14,3 5,0 36,2 9,3 1,4 Dél-Alföld 5,0 9,5 17,4 15,4 8,8 33,2 9,0 1,6 Ország összesen 6,2 11,6 20,2 15,1 3,5 33,4 8,4 1,6 52