1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 2) Munkanélküliség

fiatalabbaknál eleve hátrányosabb helyzetbe kerülnek, ami a tartós munkanélküliségben, sőt esetleg a munkaerőpiacról való kiszorulásban („passzív" munkanélküliek, reményt vesztettek csoportjába kerülés) nyilvánul meg. A 14 éves és idősebb gazdaságilag aktív és a gazdaságilag nem aktív népesség megoszlása és a munkanélküliségi ráta korcsoportonként, 1996 Százalék Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta Korcsoport Összesen foglalkoztatott munkanélküli Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta (év) Összesen együtt együtt ebből: aktív kereső munkanélküli Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta 14-19 100,0 17,2 11,6 11,6 5,6 82,8 32,5 20-24 100,0 65,5 54,9 54,7 10,6 34,5 16,2 14-24 együtt 100,0 39,8 31,9 31,8 7,9 60,2 19,9 25-29 100,0 73,4 63,1 62,6 10,3 26,6 14,1 14-29 együtt 100,0 49,4 40,8 40,6 8,6 50,6 17,5 30-34 100,0 77,9 68,3 67,7 9,6 22,1 12,3 35-39 100,0 81,9 72,4 71,9 9,4 18,1 11,5 40-44 100,0 82,3 74,2 73,6 8,1 17,7 9,9 45^9 100,0 76,7 70,0 69,3 6,8 23,3 8,8 30-49 együtt 100,0 79,9 71,5 70,9 8,4 20,1 10,5 50-54 100,0 57,7 53,8 52,5 3,9 42,3 6,8 55-59 100,0 22,3 21,2 18,3 1,1 77,7 5,0 50-59 együtt 100,0 41,0 38,4 36,4 2,6 59,0 6,3 60-X 100,0 2,5 2,5 0,8 97,5 Összesen 100,0 47,6 41,9 41,0 5,7 52,4 12,0 Ebből: munkavállalási kom 100,0 65,3 57,4 56,8 8,0 34,7 12,2 15-59 éves férfi 100,0 71,1 61,3 60,8 9,8 28,9 13,7 15-54 éves nő 100,0 59,1 53,1 52,4 6,0 40,9 10,2 Az életkor szerinti adatok értékelése már jelezte az egészen fiatalon — tehát nagyrészt az általános iskola elhagyása után, szakképzettség nélkül — munkába lépni szándékozók kedvezőtlen kilátásait. Az iskolázottság szerinti csoportosítás egyértelművé teszi, hogy a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők esélye az elhelyezkedésre az átlagosnál jóval kedvezőtlenebb. (A legrosszabb helyzetben nyilvánvalóan azok vannak, akik még az általános iskolát sem fejezték be. E személyek száma azonban a munkaképes korcsoportokon belül minimális.) A nem középiskolai szintű középfokú végzettség (szakmunkásképzés, szakiskola) az elhelyezkedők esélyét általában már javítja, de ez a szint még mindig elmarad valamivel az átlagtól. Bizonyos, hogy az elhelyezkedés lehetőségét még a tanult szakma is kedvezőtlenül befolyásolhatja, ha a képzés nem igazodik az igényekhez. Az érettségizettek összességében viszonylag jó pozícióval rendelkeznek a munkaerőpiacon. Különösen jó lehet a szakképzettséget is adó iskolatípusokban (szakközépiskolákban) végzettek helyzete, amennyiben a szakképzettség iránya találkozik a kereslettel. A gimnázium nem ad ugyan külön szakképesítést, de a gimnáziumban érettségizettek esélyeit a szélesebben konvertálható alapismeretek — esetleg kiegészítő tanfolyami képzéssel — ténylegesen javíthatják. Hatékony védettséget a munkanélküliség ellen csak a felsőfokú végzettség adhatott. A diplomások esélyét a munkanélküliségre az átlagosnak kevesebb mint egyhatodára lehetett becsülni. 32