1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 2) Munkanélküliség

A nyilvántartásban 1994 elején 641 ezer, 1995 elején 545 ezer, 1996 elején 517 ezer munkanélküli szerepelt, tehát három év alatt számszerűen közel 200 ezres fogyást lehetett észlelni a regisztráció alapján. A mikrocenzus idején 512 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Ez a szám összességében csak mérsékelten, mintegy 6 százalékkal tér el a munkanélkülieknek a mikrocenzus fogalmi rendszere szerinti teljeskörűsített számától, noha a struktúra tekintetében utalni kell az eltérő módszerből eredő tartalmi differenciákra. A nyilvántartott munkanélküliek állományának csökkenése csak kisebb részben függött össze az érdekeltek tényleges elhelyezkedésével, vagy a nyugdíjra (előnyugdíjra) való jogosultság megszerzésével. Az állományból kikerülők jelentős része ugyanis a járadékra (segélyre) való jogosultság kimerülése után nem tartotta fenn a kapcsolatot a munkaközvetítő irodákkal akkor sem, ha elhelyezkedésüknek gondja nem oldódott meg. E munkanélküliek vagy a hivatalos munkaközvetítési rendszer mellőzésével kerestek a továbbiakban munkát, vagy elhelyezkedési szándékuk fenntartásával átmenetileg lemondtak a munkakeresésről (ún. „passzív" munkanélküliekké váltak), vagy pedig véglegesen kivonultak a munkaerőpiacról. A vázolt tendencia alapján mindenesetre valószínűsíthető, hogy ebben az időszakban ismét növekedett a nem regisztrált munkanélküliek csoportja, bár a munkanélküliek többségét — eltérően az 1990. eleji helyzettől — a nyilvántartás rendszere továbbra is átfogja. A nyilvántartásból kikerülők helyzetével újabban az OMK, illetve jogutódja, az OMMK (Országos Munkaügyi Módszertani Központ) ún. követéses vizsgálatai foglalkoznak. A Központi Statisztikai Hivatal által 1992-től folyamatosan végzett munkaerő-felmérések rendszere azonban a regisztrációtól függetlenül is képet ad a munkanélküliség alakulásáról, minthogy a lakossági felmérés az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) ajánlásait veszi alapul. E kritériumok értelmében a nem regisztrált személyek is minősülhetnek munkanélkülinek, és a regisztráltak is sorolhatók — meghatározott esetekben — a foglalkoztatottak vagy a gazdaságilag inaktívak kategóriájába. 2.2) A munkaerő-felmérés és a mikrocenzus eredményeinek összevetése, a különbségek értékelése Az 1996. évi mikrocenzus alapját — a munkaerő-felméréshez hasonlóan — az 1990. évi népszámlálás képezi. A minta nagysága tekintetében viszont eltérés mutatkozott, mert a munkaerő-felmérésben 1996-ban negyedévente mintegy 24 ezer magánháztartásban élő 50 ezer személy adatai szerepeltek. Ez körülbelül 0,6 százalékos mintának felelt meg, szemben a mikrocenzus 2 százalékos mintájával. Az időpont sem azonosítható, mert a munkaerő-felmérés folyamatos jellegű, a mikrocenzus pedig meghatározott eszmei időpontra vonatkozott. Nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy a munkaerő-felmérés a magánháztartásokra terjedt ki, a mikrocenzus a magánháztartások mellett az intézeti háztartások népességére vonatkozóan is szolgáltatott adatokat. (Az intézeti háztartások teljeskörűsített népessége kereken 200 ezer főt jelent.) A gazdaságilag aktív népesség — tekintettel arra, hogy mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek állománya rendelkezésre áll — a mikrocenzusból és a munkaerő-felmérésből egyaránt kimutatható. (Az a körülmény, hogy a munkaerő-felmérés csak a 15-74 éves népességre vonatkozik, ilyen szempontból nem okoz érdemleges problémát, mert a 14 éves, valamint a 75 éves és idősebb gazdaságilag aktív népesség száma elhanyagolható.) 27