1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 1) Gazdasági aktivitás

tágabb, mint az aktív keresőké, mert a gyes (gyed, gyet), a nyugdíj és a járadék mellett dolgozók állományát is tartalmazza. A gyermekgondozási ellátásban, a saját vagy hozzátartozói jogon nyugdíjban részesülők — amennyiben külön kereső tevékenységet nem folytatnak —, továbbá az egyéb inaktív keresők, valamint a valamely oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók és az egyéb eltartottak a gazdaságilag nem aktív népesség részét alkotják. Az összeírás szerint az ország népességének kereken kétötöde minősült gazdaságilag aktívnak, míg a fennmaradó nagyobb hányadot a gazdaságilag nem aktívak közé kellett sorolni. A gazdaságilag aktív népesség 4 millió 50 ezer főt tett ki. E körnek meghatározó részét (3 millió 566 ezer főt) a foglalkoztatottak csoportja képviselte, a fennmaradó részt a munkanélkülinek minősülő személyek alkották. A foglalkoztatottak 98 százaléka aktív keresőként folytatta tevékenységét, csupán 0,2 százalékot jelentett a gyes mellett dolgozók és mintegy 2 százalékot a nyugdíj, járadék mellett dolgozók állománya. Az utóbbiak szerepe az idősebb korcsoportokban természetesen már jelentősebb volt, sőt a 60 éves és idősebb foglalkoztatott személyeknek a többségét ők alkották. Megállapítható tehát, hogy — az idősebb korcsoportokat kivéve — a foglalkoztatottak struktúrája érdemlegesen nem térhet el az aktív keresők összetételétől. A gazdaságilag nem aktív népesség számszerűen legjelentősebb rétege (közel 2,8 millió fő) a nyugdíjasokból és járadékosokból tevődik össze, akiknek döntő többsége saját jogán, kisebb hányada házastársi jogon részesül nyugellátásban. Az említett módszer alapján végzett vizsgálat területi vonatkozásban is választ ad arra a kérdésre, hogy az aktív keresők számának és arányának jelentős csökkenésével összefüggésben a gazdasági aktivitás miként rendeződött át. A nyílt munkanélküliség — mint ismeretes — az 1980-as évtized végén jelent meg, és az 1990-es évek elején vált meghatározó tényezővé. Az átalakulás folyamán munkahelyüket elvesztő dolgozók nagy hányada gyakorlatilag mindegyik régióban munkanélkülivé vált. A munkanélküliség azonban önmagában sehol sem „fedte le" a munkahelyek megszűnéséből adódó veszteséget. Az érintettek további jelentős része ugyanis — a helyi adottságoktól függően eltérő mértékben — a gazdaságilag nem aktív népességet gyarapította. Azon régiókban, ahol a munkaerőpiaci helyzet az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebbül alakult, az inaktív keresők népességen belüli aránya elérte, sőt meghaladta az aktív keresőkét. Ez vonatkozik a észak-alföldi és az észak-magyarországi régióra. A gazdaságilag aktív és a gazdaságilag nem aktív népesség megoszlása régiók szerint, 1996 Százalék Gazdasá gilag aktív népesség Gazdaságilag nem aktív népesség Régió Összesen együtt ebből: Gazdaságilag nem aktív népesség együtt aktív kereső munkanéküli együtt inaktív kereső eltartott Közép-Magyarország 100,0 41,6 36,9 3,6 58,4 31,1 27,3 Közép-Dunántúl 100,0 41,3 35,9 4,7 58,7 29,8 28,9 Nyugat-Dunántúl 100,0 44,0 39,7 3,7 56,0 29,0 26,9 Dél-Dunántúl 100,0 38,1 32,7 4,8 61,9 33,2 28,7 E szak-M agyaror szág 100,0 36,7 29,3 0,7 63,3 34,0 29,3 Eszak-Alföld 100,0 36,0 29,2 6,3 64,0 32,4 31,5 Dél-Alföld 100,0 39,4 34,1 4,4 60,6 32,7 27,8 Ország összesen 100,0 39,7 34,2 4,7 60,3 31,7 28,5 A gazdaságilag aktív és a gazdaságilag nem aktív népesség struktúrája településtípusonként, illetve a települések nagysága szerint sajátos eltéréseket mutat. A gazdaságilag aktívak és ezen belül az aktív keresők, illetve a foglalkoztatottak aránya a fővárosban és a megyeszékhe21