1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási főcsoport, csoport

A mezőgazdasági foglalkozásúak egyötöde még 1996-ban is szövetkezetben dolgozott, ezért érthető, hogy hasonló az aránya azoknak, akik olyan munkáltatónál találtak munkát, ahol 100 főnél több munkavállalót foglalkoztattak. A gazdasági átalakulás hatását jól mutatja, hogy a mezőgazdasági foglalkozásúak 44 százaléka már egyéni vállalkozóként tevékenykedett. Az ipar, építőipar területén végbement alapvető változásokat jól érzékeltetik azok az adatok, amelyek szerint az e tevékenységet végzők körében meghatározóvá vált a magántulajdonú munkáltatók aránya. A külföldi tőke térhódításának iránya is nyomon követhető, mivel adataink vannak arról, hogy mely ipari, építőipari foglalkozású aktív keresők dolgoznak leginkább külföldi érdekeltségű cégeknél. (A 8. főcsoportba tartozó, nagy létszámot kitevő, feldolgozóipari gépkezelő foglalkozást folytatók adatai is segítik a tájékozódást.) További jellegzetessége az e tevékenységet végzőknek, hogy körükben a legnagyobb az ún. vegyes tulajdonú munkáltatónál dolgozók aránya. Ha részletesebb bontásban nézzük a foglalkozásokat, akkor megállapíthatjuk, hogy a ruházati-, cipőgyártó gépkezelők, mechanikai műszerészek, villamossági szerelők több mint 30 százaléka dolgozott olyan vállalatnál, amelyben volt külföldi érdekeltség. Az ipari, építőipari foglalkozásúak egy részénél magas az egyéni vállalkozók aránya, például a szabók, varrónők 14 százaléka, az asztalosok 19 százaléka, a gépjárművezetők 20 százaléka dolgozott egyéni vállalkozóként. Még ennél is nagyobb volt az ún. építőipari-szakipari — pl. kőműves, festő és mázoló — foglalkozások körében az egyéni vállalkozók hányada (20—30 százalék között). Feltűnő, hogy a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozást (9. főcsoport) folytatók körében még mindig igen magas az állami tulajdonú munkáltatónál dolgozók aránya (46 százalék). Ennek az adatnak az értékeléséhez hozzá kell tenni, hogy ha az ún. fekete munkát végzőket is figyelembe tudnánk venni, akkor a magánszférában dolgozó segédmunkások aránya valószínűleg még magasabb lenne. Az aktív keresők foglalkozási összetétele 1980—1996 között területi szempontból is jelentősen megváltozott. 54