1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási főcsoport, csoport

foglalkoztatottak aránya. Ennek oka, hogy e főcsoportban vannak azok a jelentős számú, az oktatással és egészségüggyel kapcsolatos foglalkozásúak, akik állami feladatokat látnalc el. Jellemző, hogy a szakképzett pedagógusok közel 97 százaléka, az orvosok, gyógyszerészek 73 százaléka állami alkalmazásban van. Ez utóbbi arány egyben azt is jelzi, hogy 1996-ban már az egészségügyben is változásokat lehet regisztrálni, a betöltött álláshelyek esetében a foglalkozások közel egynegyede a magánszférához tartozik. (Az orvosokkal kapcsolatos adatok már visszaigazolják azokat a rendelkezéseket, amelyek a házi orvosok számára lehetővé teszik, hogy magánpraxis keretében vállalkozóként folytassák tevékenységüket.) Érthető, hogy a gazdasági folyamatokkal szoros kapcsolatban álló gazdasági jellegű foglalkozást folytató aktív keresők körében a legnagyobb a magánszférában dolgozók aránya, és leginkább ők azok, akik külföldi érdekeltségű cégeknél dolgoznak és tulajdonosként is szerepet vállalnak az adott cég munkájában. Például az üzletkötők, piackutatók — akiknek száma nem kevés (27 ezer) — 64 százaléka magáncégnél dolgozik, 39 százalékuk pedig olyan cégnél, amelyben van külföldi érdekeltség. A harmadik főcsoportba tartozó aktív keresők körében a második főcsoporthoz képest alacsonyabb az állami munkáltatónál dolgozók aránya, de az e körbe tartozó aktív keresőknek még mindig több mint felét az állam foglalkoztatja. A középszintű egészségügyi foglalkozásúak közül az ápolók, ápolónők nagy többsége állami alkalmazott, az egészségügyi asszisztensek között viszonylag magas (18 százalék) azoknak az aránya, akik a magánszférában dolgoznak. Ez összefüggésben van az orvosok, fogorvosok körében megfigyelt hasonló aránnyal. Az adatok arra utalnak, hogy a főleg kórházakban, gondozóintézetekben dolgozó ápolókat, ápolónőket még mindig a zömmel állami, önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmények foglalkoztatják, tehát legalábbis a felvétel időpontjában a kórházi ápolás.döntően még mindig állami keretek között történik. (Hasonlóan magas az állami szféra aránya a védőnők, szociális ápolók, gondozók esetében is.) A pénzintézeti ügyintézők között viszont a magánmunkáltatók aránya már — hasonlóan a második főcsoporthoz — meghatározónak mondható. A gazdasági ügyintézők között is vannak olyan foglalkozások, amelyeknél a magánszféra már többséget képvisel (pl. a kereskedelmi ügyintézőknél 61 százalékot). Az adminisztratív irodai foglalkozásokat jelentő negyedik főcsoportba tartozó aktív keresők között az állami szféra aránya még alacsonyabb, nem éri el a 40 százalékot. E főcsoportba tartoznak olyan foglalkozások is, amelyek iránt a piacgazdaságban megnőtt a kereslet. Például a közel 50 ezer főt számláló analitikus könyvelők 55 százaléka magánszférában dolgozik, 7 százaléka egyéni vállalkozó és 11 százaléka egyben tulajdonosa is annak a cégnek, amely őt foglalkoztatja. A következő táblázatban összefoglaljuk a fizikai jellegű foglalkozásokkal kapcsolatos hasonló információkat. 52