1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási főcsoport, csoport

A vezető foglalkozásúak között a nők aránya az 1980. évi egynegyedről 1990-re egyharmadra emelkedett, és ez a mutató 1996-ra lényegében nem változott. A vezetők között a nők aránya — hosszabb távon, két-három évtizedre visszatekintve — jelzi a nők fokozatos térfoglalását a vezetői pozíciókban. Az aktív keresők megoszlása foglalkozási főcsoport és nemek szerint, 1980—1996 Százalék Foglalkozási főcsoport 1980 1990 1996 Foglalkozási főcsoport összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő 1. 100,0 74,9 25,1 100,0 66,8 33,2 100,0 66,1 33,9 2. 100,0 45,1 54,9 100,0 39,4 60,6 100,0 44,9 55,1 3. 100,0 39,8 60,2 100,0 31,0 69,0 100,0 34,3 65,7 4. 100,0 9,8 90,2 100,0 5,7 94,3 100,0 6,1 93,9 5. 100,0 30,5 69,5 100,0 34,3 65,7 100,0 44,7 55,3 6. 100,0 58,8 41,2 100,0 65,6 34,4 100,0 74,0 26,0 7. 100,0 73,7 26,3 100,0 75,8 24,2 100,0 80,5 19,5 8. 100,0 76,1 23,9 100,0 75,7 24,3 100,0 77,6 22,4 9. 100,0 48,8 51,2 100,0 47,7 52,3 100,0 45,8 54,2 0. 100,0 73,8 26,2 100,0 85,2 14,8 Összesen 100,0 56,6 43,4 100,0 55,5 44,5 100,0 55,6 44,4 Ebből: 1—4. főcsoport 100,0 42,2 57,8 100,0 36,6 63,4 100,0 38,1 61,9 5—9. főcsoport 100,0 62,9 37,1 100,0 64,5 35,5 100,0 65,8 34,2 A magasan kvalifikált szakembereket magába foglaló második főcsoportban 1990-től már a nők kerültek többségbe. Ez összefüggésben van azzal, hogy az egyetemeken, főiskolákon diplomát szerzett hallgatók között az utóbbi évtizedben egyre inkább emelkedik a nők aránya, így ennek hatása a foglalkozási összetételben is tükröződik. A harmadik főcsoportba sorolt, szintén érdemi szaktudást igénylő, de önálló döntést, felelősséget kevésbé megkövetelő és részben középiskolai végzettséggel is ellátható foglalkozásokban a nők túlsúlya még kifejezettebb, mint az előzőleg ismertetett munkaterületeken. A lényegében az ügyviteli réteget magában foglaló negyedik főcsoport — a már hagyományosnak tekinthető munkamegosztás szerint — csaknem kizárólag nőkből tevődött össze. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szellemi foglalkozásúak nemenkénti megoszlásában a döntő változás az 1980-as évtizedben történt, amely 1990—1996 között lényegesen nem módosult. (A nők arányának 1990 és 1996 közötti kismértékű visszaesése magyarázható a munkaerőpiac szerkezetének megváltozásával, a közszolgálatban dolgozók létszámának — akik között a nők jelentős arányt képviselnek — lassú csökkenésével.) Az ötödik főcsoportba tartozó, szolgáltatási foglalkozású aktív keresők nemcsak létszámukban váltak egyre jelentősebb réteggé, hanem a nemek szerinti arányuk is számottevően megváltozott. Az e tevékenységi körre jellemző hagyományosan magas női foglalkoztatási arány fokozatosan csökkent, és így 1996-ra az aktív kereső nők hányada 55 százalékot tett ki. A 43