1996. ÉVI MIKROCENZUS Főbb eredmények (1996)
A FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEGZÉSE
A FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEGZÉSE A demográfiai folyamatok alakulása - különösen a csökkenő termékenység és az emelkedő halandóság következtében több mint másfél évtizede tartó népességcsökkenés Magyarországot a legkedvezőtlenebb demográfiai adottságú európai országok közé helyezi. Folytatódik a népesség öregedése, a gyermekek és fiatal felnőttek népességen belüli arányának csökkenése és az időskorúak arányának növekedése. A népesség 18 százaléka gyermekkorú, 63 százaléka felnőttkorú és 19 százaléka időskorú. Száz felnőtt korú személyre 29 gyermekkorú és 31 időskorú személy jut. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében hosszabb ideje érvényesülő tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél az elváltak és a nőtlenek, hajadonok arányának növekedése kísér. Tovább emelkedik a népesség iskolai végzettségi szintje. A 18 éves és idősebb népesség egyharmada rendelkezik legalább középiskolai végzettséggel. Felsőfokú végzettséget a 25 éves és idősebb népesség 12 százaléka szerzett. Összességében csökkent a gazdasági aktivitás. Az aktív keresők aránya 1980 és 1990 között nem egészen 4 százalékkal, 1990 óta pedig több mint 9 százalékkal esett vissza. A gyermekkorúak számának csökkenésével kisebb lett az eltartottak aránya, az időskorúak számának növekedésével emelkedett az inaktív keresőké. Az aktív keresők számának jelentős mértékű csökkenését a korstruktúra kedvezőtlen alakulása mellett főleg a megnövekedett munkanélküliség, és széles rétegeknek a munkaerőpiacról való visszavonulása idézte elő. Az aktív keresők és a nem aktív személyek egymáshoz viszonyított arányának alakulása már a nyolcvanas években is jelezte, hogy az aktív tevékenységet folytatókra háruló terhek társadalmi méretekben nagyobbak lettek: a száz aktív keresőre jutó nem aktív személyek száma lényegesen (1980 és 1990 között 111-ről 129-re) növekedett. E folyamat 1990 után erősen felgyorsult: a mutató értéke hat év alatt 193-ra nőtt. Az aktív keresők összetétele a gazdasági rendszerváltás következtében jelentősen módosult: számottevően megnőtt az önálló foglalkozásúak aránya, az 1980. évi 3 százalékról 15 százalékra. A gazdasági szerkezetváltás intenzitását jelzi, hogy a szolgáltatási jellegű fizikai munkát végzők részaránya az aktív keresők között ugrásszerűen emelkedett: 1996-ban 15 százalékot tett ki, szemben az 1990. évi 9 százalékkal. 1980 után kismértékben emelkedett, 1990 után pedig valamelyest csökkent a háztartások száma. 1996 áprilisában Magyarországon 3 millió 869 ezer magánháztartás volt, amelyben 9 millió 995 ezer személy élt. 5
