1996. ÉVI MIKROCENZUS Főbb eredmények (1996)

A NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐI - Gazdasági aktivitás, foglalkozási összetétel

dalmi méretekben jelezte, hogy az aktív tevékenységet folytató személyekre háruló terhek nagyobbak lettek. E folyamat 1990 után erősen felgyorsult: a mutató értéke hat év alatt 193-ra emelkedett, vagyis a növekedés évenkénti átlagos üteme közel hatszor akkora volt, mint az előző évtizedben. Az átalakulási folyamat eredményeként az aktív keresők összetétele jelentősen módosult: számottevően megnőtt az önálló foglalkozásúak aránya. 1980ban az aktív keresőknek csupán kis töredéke (3 százaléka) minősült önállónak, illetve segítő családtagnak, és ez az arány 1990-ben 5 százalékra, 1996ban pedig 15 százalékra növekedett. Az alkalmazásban állók széles körének helyzete is érdemlegesen változott azáltal, hogy munkáltatójuk 1980-ban szinte kizárólagosan, 1990-ben még döntő többségében az állami szektorba tartozott, 1996ban viszont jelentős részüké magánszemély, magánvállalkozás, illetve társulás volt. További lényeges változás, hogy a nagyobb gazdasági szervezetek megszűnése, és a kisebb - 20 fönél kevesebb munkavállalót foglalkoztató - szervezetek tömeges létrejötte folytán a dolgozók körében nagymérvű átáramlási folyamat indult meg a kisebb szervezetek felé. Ez inkább a fiatalabb korcsoportokat érintette. Az aktív keresők nemzetgazdasági ág szerinti összetétele tekintetében tartós tendenciaként észlelhető a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak részarányának csökkenése. E nemzetgazdasági ág 1970-ben az aktív keresőknek mintegy egynegyedét, 1990ben nem egészen egyhatodát, 1996-ban pedig már csak 8 százalékát kötötte le. A gazdasági szerkezet átalakulásának újabb jelensége, hogy a feldolgozóiparban és az építőiparban dolgozók hányada szintén visszaesik. A feldolgozóiparban hagyományosan az aktív keresőknek közel egyharmada talált munkalehetőséget. 1990-ben ez az arány nem sokkal több mint egynegyedre, 1996-ra egynegyed alá süllyedt. Napjainkban az aktív kereső tevékenységet folytatóknak közel kétharmada a szolgáltatás jellegű ágazatokban dolgozik. Ez egyrészt a gazdasági struktúra átalakulásának velejárója, másrészt azonban figyelembe kell venni, hogy az 1996. évi arányok kialakulása jelentős ágazatok leépülésével összefüggésben következett be. A foglalkozási struktúra alakulása szintén több vonatkozásban tükrözi a rendszerváltozás társadalmi és gazdasági következményeit. A vezetők rétege 1996-ban számszerűen és arányát tekintve is kisebb, mint 1990-ben volt. Bizonyos, hogy ebben lényeges szerepe volt az erősen hierarchizált állami nagyvállalatok megszűnésének, illetve privatizációjának. A korábbi tendencia folytatódásaként ugyanakkor gyarapodott a magasan kvalifikált szakemberek rétege, ami jelzi a szaktudás további felértékelődését Az egyéb szellemi és az ügyviteli réteg szintén növekedett. A szellemi foglalkozást folytatók együttes aránya 1996-ban megközelítette az aktív keresők kétötödét. Az aktív keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása 1980 1990 (97%) ,,„ - l . , \ H v " o) [ | r \ >y \ 1996 (85%) jS 1 1 Alkalmazásban álló, ™ szövetkezeti tag 1 Önálló foglalkozású, ™ segítő családtag 11