1996. ÉVI MIKROCENZUS Az egyszemélyes háztartások fő jellemzői (1998)

AZ EGYEDÜLÁLLÓK DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI, ISKOLAI VÉGZETTSÉGE - Gazdasági aktivitási jellemzők az egyedülállók körében

Az egyedülállók legmagasabb befejezett iskolai végzettsége településtípusonként Százalék m ] Felsőfokú iskola -/vi § ] Felsőfokú iskola I H /vi r \i 1 j=| Középiskola - ^ • S k jfffl Középfokú szakmunkásképző, szakiskola i jj Általános iskola 8. osztály •—| T —t—® 1 1 HHj Általános iskola 6-7. osztály | Általános iskola 6. osztálynál alacsonyabb Budapest Megyei Többi Község Összesen jogú város város Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egyedülállók 46, illetve 47 százaléka nem végezte el az általános iskola 8. osztályát, s csupán egy-két százalékponttal marad el ettől Bács-Kiskun és Békés megye is. Meglepően alacsony ugyanakkor ez az arány Baranya megyében (29 százalék), amit döntően Pécs népességének, s ezen belül az ottani egyedülállók magas képzettségi szintje okoz. Ezt igazolja az, hogy - Csongrád megye mellett - csak itt haladja meg az érettségizettek részesedése az egyötödös arányt, és a diplomások hányada is némileg 10 százalék feletti (ennél csak Tolna megyében magasabb, közel 12 százalék). Az egyetemi várossal rendelkező megyék népességének - és természetesen ezzel összefüggésben az egyedülállók - iskolázottsági szintje minden esetben a legmagasabbak közé tartozik. Azok a megyék, amelyek viszonylag elmaradott térséghez tartoznak, de népességük iskolázottsági szintje magas, azt kizárólag annak köszönhetik, hogy megyeszékhelyükön egyetem működik. Különösen igaz ez Csongrád megyére, ahol az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségű egyedülállók aránya - Baranya megyét követően - az országban a legalacsonyabb, valamint az országos átlag (23 százalék) alatti azok részesedése is, akik sikeresen elvégezték ugyan az általános iskola 8. osztályát, de magasabb végzettséget nem szereztek (28 százalék). Ugyanakkor a megye a magasabb képzettségi csoportok mindegyikében a legmagasabb arányszámmal rendelkezők közé tartozik. Ezek a mutatók Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében lényegesen kedvezőtlenebbek lennének, ha az egyetemi városokat figyelmen kívül hagynánk. Gazdasági aktivitási jellemzők az egyedülállók körében A népesség gazdasági aktivitási összetételében az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett gyökeres változásoknak két fő oka van. A népesség - és ezzel összefüggésben az egyedülállók öregedése a vizsgált időszakban felgyorsult, ami maga után vonta az aktív keresők arányának a csökkenését, illetve ezzel párhuzamosan az inaktív keresők hányadának az emelkedését. Jelentős hatást váltott ki az is, hogy a kilencvenes években jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkáltatók létszámproblémáinak egyik kézenfekvő megoldása volt a nyugdíjkorhatárt elért dolgozók foglalkoztatásának a megszüntetése, ami a népesség gazdasági aktivitási összetételében az aktív keresők számának a csökkenését, illetve a saját jogon nyugdíjasok számának az emelke27