1996. ÉVI MIKROCENZUS Az egyszemélyes háztartások fő jellemzői (1998)

FŐBB EREDMÉNYEK

Az egyedülállók lakásainak komfortosság szerinti összetétele 1990 óta fokozatosan javul. Hat év alatt az összkomfortos lakásban élők aránya több mint 6, a komfortos lakásban lakóké 4 százalékponttal nőtt. Az összes háztartáson belül a javulás az összkomfortos lakásban élők esetében ennél némileg magasabb (8 százalékpont). Ha azonban az összkomfortos és a komfortos lakásokat együtt vizsgáljuk, akkor az egyedülállók lakáskörülményei nagyobb mértékben (10 százalékponttal) javultak, mint az összes háztartásé (8 százalékponttal). Ez utóbbi megállapítást támasztja alá az is, hogy a komfort nélküli, illetve a szükség- és egyéb lakásban lakó egyedülállók aránya ugyanezen időszak alatt 8, az összes háztartáson belüli részesedésük viszont csak 5 százalékponttal csökkent. Jelenleg összkomfortos lakásban él az egyedülállók 33, komfortosban 35 százaléka. Az összes háztartáson belül ezek az arányok 48 és 31 százalék. Az egyedülállók 26 és fél, az összes háztartás 17 százaléka lakik komfort nélküli, illetve szükség- és egyéb lakásban. * 13