1996. ÉVI MIKROCENZUS Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A napi ingázás fő irányai

Az ideiglenesen bevándorló aktív keresők összetétele az elvándorlás helye szerint, régiónként Bevándorlás helye (tényleges lakóhely) Összesen ( = 100,0) Elvándorlás helye (máshol lévő lakóhely) Bevándorlás helye (tényleges lakóhely) Összesen ( = 100,0) KözépMagyarország KözépNyugatDélÉszakMagyarország ÉszakDélkülföld Bevándorlás helye (tényleges lakóhely) Összesen ( = 100,0) KözépMagyarország Dunántúl ÉszakMagyarország Alföld külföld Közép-Magyarország 38 897 41,8 7,3 3,2 6,0 15,2 16,0 5,7 4,8 ebből: Budapest 27 042 28,5 9,6 4,2 7,4 18,1 21,0 6,1 6,4 Pest megye 11 495 74,4 2,1 0,8 3,1 8,7 4,6 4,9 1,2 Közép-Dunántúl 9 031 22,8 54,5 5,6 5,3 3,5 3,7 2,3 2,4 Nyugat-Dunántúl 8 755 11,4 10,9 60,9 4,9 1,3 2,5 8,0 Dél-Dunántúl 7 740 16,3 5,3 6,4 55,8 2,5 4,1 9,6 Észak-Magyarország 6 694 24,5 2,8 1,9 59,0 7,2 2,9 1,7 Észak-Alfold 7 376 23,2 3,3 1,6 3,1 7,5 48,5 6,8 6,0 Dél-Alfóld 10 193 15,6 4,7 0,9 1,7 0,8 5,5 66,4 4,4 Összesen A • • ' ' 1 88 686 t / 28,8 11,1 9,0 9,1 12,5 13,0 12,2 4,3 A napi ingázás fő irányai A lakóhely-változtatás és az ideiglenes vándorlás az aktív keresőknek csak igen kis hányadát érinti. A munkavállalási célú területi mobilitás döntően a napi ingázásban realizálódik. A napi ingázás alakulására, fő irányaira, az ország egyes területei közötti ingázási kapcsolatokra egy olyan tényező is jelentős befolyást gyakorol, amely csak kevéssé érvényesül a vándormozgalomban. Míg az állandó és ideiglenes vándorlásoknál nincs különösebb jelentősége a kiindulási település és a céltelepülés távolságának - hiszen a kettő közötti utat elvileg csak egyszer, odaköltözéskor, ideiglenes vándorlás esetén pedig majd még egyszer, a vissza vándorláskor kell megtenni, és nem napi rendszerességgel -, a napi munkába járásnál viszont már nem mellékes, hogy mekkora távolságot kell oda- és visszautazással áthidalni. Valamely terület, település külső munkaerő iránti igénye bevándorlással távolsági korlátok nélkül kielégíthető, napi ingázással viszont csak bizonyos határokon belül, az elérhetőség által megszabott keretek között. A napi ingázás főképp a megyehatárokon belülre koncentrálódik, megyén belüli településre jár dolgozni a naponta ingázó aktív keresők kétharmada. Már szomszédos megyébe is jóval kevesebben járnak (23 százalék), az annál távolabb dolgozók aránya pedig az 5 százalékot sem éri el. Az egyes megyék fekvésétől, nagyságától, közlekedési kapcsolataitól függően természetesen előfordulnak jelentősebb eltérések is. A fővárosból eljárók a szomszédos és a távoli megyében dolgozók számát növelik, hiszen Budapest esetében nincs „saját megye" és Pest megyén kívül minden más távoli megyének számít. A Fejér megyéből vagy KomáromEsztergom megyéből távoli megyébe ingázók átlagosnál magasabb aránya azzal van összefüggésben, hogy ebből a két megyéből igen kedvező közlekedési feltételek biztosítják a fővárossal való összeköttetést. A nagy kiterjedésű megyékből (pl. Csongrád megye, HajdúBihar megye), ahol még a megyén belüli települések is messze vannak egymástól, az átlagosnál kevesebben ingáznak már a szomszédos megyékbe is. Ha nem megyénként, hanem nagyobb területi egységenként vizsgáljuk az ingázási kapcsolatokat, még erőteljesebb „önellátást" tapasztalunk. Az aktív keresők 96 százaléka ugyanabban a régióban dolgozik, mint ahol lakik, a régiók közötti munkaerő-forgalomban csak 122 ezren vesznek részt. Közép-Magyarország földrajzilag is, és a közlekedést illetően is központi helyet foglal el az országban. A fővárost körülölelő Pest megye révén négy régióval is határos, de a déldunántúli régió északi peremének a települései sincsenek igazán nagy távolságra, és mind 25