1996. ÉVI MIKROCENZUS Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A naponta ingázók demográfiai és foglalkozási jellemzői, az ingázás területi jellemzői

átló mentén) elhelyezkedő megye ellensúlyozta, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megye, valamint Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye. A főváros esetében az aránynövekedés számszerű növekedést jelent. 1990-1996 között több mint másfélszeresére emelkedett a nem Budapesten dolgozó budapesti lakosok száma, de annak ellenére, hogy arányuk ezzel megduplázódott, még mindig igen kis hányadot képviselnek a főváros aktív kereső népességében. Győr-Moson-Sopron megyében ugyancsak számbeli növekedéssel járt együtt az ingázási mutató csaknem 4 százalékpontnyi emelkedése, a másik két északnyugati megyében és a három alföldi megyében viszont kizárólag az idézte elő az aránynövekedést, hogy a naponta ingázók száma kisebb mértékben fogyott, mint a teljes aktív kereső állomány. Az ingázási arány növekedéséhez sokféle tényező hozzájárulhat. Ezek egy része a gazdasági szerkezet változásával van összefüggésben. Az alacsony ingázási intenzitást mutató gazdasági ágak arány vesztése, az olyan ágazatok részarányának a növekedése, amelyekben emelkedik vagy az átlagosnál magasabb az ingázók hányada, együttesen, de külön-külön is növelhetik az ingázás gyakoriságát. Vas megyében például az átlagosnál nagyobb mértékben szorult vissza a mezőgazdaság, Békés és Vas megyében az országra jellemző átlagnál jelentősen nagyobb a feldolgozóipar, Győr-Moson-Sopron megyében a feldolgozóipar és az építőipar részaránya is. Ez utóbbi megyében és Vas megyében növeli az ingázók számát az ausztriai munkavállalás lehetősége is, az itt élő ingázók 3, illetve 2 százaléka határon túli településre jár naponta dolgozni. Bár Pest, Nógrád és Csongrád megyében is vannak olyanok, akik szomszédos országba ingáznak naponta, arányuk azonban minimális, legfeljebb ezrelékben fejezhető ki. Főleg Budapesten, valamint Békés és Csongrád megyében (és azok közül a megyék közül, amelyekben 1990-1996 között nem növekedett az ingázók hányada, Bács-Kiskun és Pest megyében) élnek viszonylag jelentős arányban olyan, leginkább az építőipar, a közlekedés, a kereskedelem, illetve egyes szolgáltatások területén (például kereskedelmi, biztosítási ügynökként, kisebb-nagyobb piackutató vállalkozások alkalmazottjaként) tevékenykedő aktív keresők, akik munkájukat nem egy konkrét településen végzik, hanem változó munkahelyen, esetleg állandóan járva a megye, az ország településeit. Békés megyében ilyen „utazó" foglalkozású a naponta ingázók 8 százaléka, Csongrád megyében 12 százaléka, a Budapestről eljáróknak pedig közel kétötöde dolgozik változó településen. A gazdasági szerkezettel kapcsolatos tényezők mellett adminisztratív intézkedések is befolyásolták az ingázási arány alakulását. A legutóbbi időszakban sok új község alakult, településrészek váltak ki anyaközségükből, hajdan (településegyesítéssel, városhoz csatolással) összevont települések egész sora lett ismét önálló. Azok a szétválás előtt lakóhelyükön dolgozónak számító aktív keresők, akiknek lakását és munkahelyét közigazgatásilag elválasztották egymástól az újonnan megállapított településhatárok, csupán az adminisztratív aktus következtében váltak ingázóvá, anélkül, hogy akár lakásuk, akár munkahelyük megváltozott volna. Azok a különbségek, amelyek az ingázási mutató 1990-1996 közötti alakulásában mutatkoztak a megyék között, nem befolyásolhatták számottevően a hosszú ideje jellemző, szinte állandósult területi arányokat. A kis népsűrűségű, kevesebb települést magukban foglaló megyékben jóval alacsonyabb az ingázási arány, mint az aprófalvas megyékben. A Pest megyét jellemző kiugróan magas ingázási arány Budapest munkaerő-vonzásának az eredménye, ami többé-kevésbé érzékelhető még a földrajzilag közeli, a fővárossal jó közlekedési összeköttetésben lévő megyékben, például Fejér és Komárom-Esztergom megyében is. 19