1996. ÉVI MIKROCENZUS Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye (1998)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A naponta ingázók demográfiai és foglalkozási jellemzői, az ingázás területi jellemzői
Az aktív keresők összességét jellemző tendenciának megfelelően az ingázók körében is folyamatosan növekszik a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya, és egyre kisebb azoknak a hányada, akik az általános iskola 8. osztálynál alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek. Az iskolázottsági mutatók növekedése ellenére a naponta ingázók iskolázottsági szintje még mindig alacsonyabb valamivel, mint általánosságban az aktív keresőké. Jelentős átalakuláson ment keresztül a naponta ingázó aktív keresők ágazati struktúrája. A gazdasági szerkezetváltozás hatása az ágazati összetétel alakulásában tükröződik a legközvetlenebbül, hiszen az, hogy az egyes nemzetgazdasági ágak mekkora hányadát kötik le a foglalkoztatott munkaerőnek, egyik jellemző mutatója a szerkezeti arányoknak. Az 1980-as években megkezdődött, majd a rendszerváltozással rendkívüli módon felgyorsult folyamatok azonban a naponta ingázók körében nem egy vonatkozásban másféleképpen zajlottak le, mint az aktív keresők összességénél. A nyolcvanas évek folyamán több mint egynegyedével csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatott főállású aktív keresők száma, ennek következtében a primer szektor részesedése jelentősen visszaesett. Az aránycsökkenés ekkor még nem mutatkozott a naponta ingázók körében. 1990-ben mintegy 15 ezer fővel kevesebb ingázó dolgozott a mezőgazdaságban, mint tíz évvel korábban, de ez a 188 ezer főre fogyatkozott létszám az 1980. évinél mindössze néhány százalékponttal alacsonyabb hányadát jelentette az összes naponta ingázónak. A kilencvenes években aztán zuhanásszerűen (mintegy háromötödével, 420 ezer fővel) csökkent a mezőgazdaság aktív keresőinek a létszáma. Az átalakult, melléküzemági tevékenységet nem folytató, kisebb területen gazdálkodó szövetkezetekben a korábbinál jóval kevesebb nem helybeli lakos talált munkát, a magángazdaságok pedig jellemzően kis létszámmal, inkább családi keretek között működő vállalkozások, ebből következően nem nagyon alkalmaznak más településről bejáró munkaerőt. A mezőgazdaság így a naponta ingázók csak kis hányadának, - 1996-ban mindössze 7 százalékának - kínál munkalehetőséget. Nem érdektelen megjegyezni, hogy 1990-ben az e nemzetgazdasági ág munkahelyein dolgozó ingázóknak még több mint egynegyede volt nő, 1996-ra viszont ez az arány egyötöd alá csökkent. Az iparban és az építőiparban 1980 és 1990 között közel egyötöddel (373 ezer fővel) esett vissza az aktív keresők létszáma, 1996-ban pedig csupán az 1990. évi létszám kétharmadát foglalkoztatták. Valamivel több mint másfél évtized alatt tehát csaknem egymillióval - 949 ezerrel - csökkent a betöltött ipari és építőipari munkahelyek száma. Ez a naponta ingázók széles körét érintette, hiszen az ipari jellegű nemzetgazdasági ágakban hagyományosan magasabb az átlagosnál a bejáró dolgozók foglalkoztatása. Az adatok azonban azt mutatják, hogy az állománycsökkenés a naponta ingázókénál erőteljesebben apasztotta azoknak az aktív keresőknek - közöttük a munkásszálláson lakó, távol élő, családjukhoz csak időközönként hazajáró munkavállalóknak - a számát, akik lakóhelyük, esetleg tartózkodási helyük településén lévő ipari, építőipari munkahelyen dolgoztak. Az ipari jellegű nemzetgazdasági ágakban 1980-1996 között összességében 45 százalékos volt a létszámcsökkenés, ami a lakóhelyükön dolgozók körében 48 százalékos, a naponta ingázók körében pedig csupán 38 százalékos számbeli fogyásban jelentkezett. Ebből következően az ipari jellegű ágakban növekedett a napi ingázás gyakorisága. 1980-ban minden 100 iparban foglalkoztatott aktív keresőből 29, 1990-ben 31, 1996-ban már 33 más településről járt naponta munkahelyére. Az átlagosnál magasabb napi ingázási arány valamennyi ide tartozó nemzetgazdasági ágban megfigyelhető. A nemzetgazdaság egészére jellemző arányt a villamosenergia-, gáz-, hőés vízellátás haladja meg a legkevésbé, az itt dolgozók 31 százaléka ingázik. Az aktív keresők egyötödnél nagyobb részét (23 százalékát) foglalkoztató feldolgozóiparban 32 százalék a napi 15
