1996. ÉVI MIKROCENZUS Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye (1998)
A FOGALMAK MAGYARÁZATA
FOGLALKOZÁSI FŐCSOPORT Az 1996. évi mikrocenzus az aktív keresők egyéni foglalkozására vonatkozó adatait a foglalkozási osztályozás korszerűsített rendszerének (a FEOR-93-nak) megfelelően, annak főcsoportjai szerinti bontásban közli. Az adatfelvétel és a feldolgozás „A FEOR-93 foglalkozásainak tartalmi leírása", Bp., 1995. c. KSH-kiadványban közölt módszertani leírás alapján történt. A részletes fogalommagyarázat az idézett kiadványban található. A FEOR-93 alapelveiben, felépítésében követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás, az ISCO-88 (Rev. 3.) rendszerét, azzal egyezően 10 főcsoportba sorolja a foglalkozásokat. Az ISCO-88 rendszerének tartalmilag megfelelő főcsoportok a következők: 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 2 Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 5 Szolgáltatási jellegű foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 0 Fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásai A rendszerbe való besorolás szempontjából az alapvető egység a foglalkozás, a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki, emellett lényeges csoportképző ismérvként kezeli az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesnek ítélt szakértelem, tudás, ismeret szintjét. Az 1-4 főcsoport döntően szellemi, az 5-9 főcsoport fizikai jellegű tevékenységeket tartalmaz. A 0 jelű tizedik főcsoport - a fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásainak főcsoportja - ilyen szempontból vegyes jellegű, de a főcsoporton belüli további - táblázatban most nem közölt - csoportosítás alapján itt is szétválaszthatok a fizikai és a szellemi tevékenységek. A másodállást, mellékállást is betöltő személyek esetében a besorolás alapja mindig a főfoglalkozás. A foglalkozást, a munkahelyi tevékenység tartalmát a foglalkozási viszonytól függetlenül kell vizsgálni. A besorolás szempontjából tehát közömbös, hogy a dolgozó munkáját mint alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, társasági tag, önálló stb. végzi. A tulajdonos, társtulajdonos, társasági tag azonban csak akkor sorolható be a foglalkozási rendszerbe, ha a munkafolyamatban is részt vesz. Az 1980. évi és 1990. évi népszámlálásnak az aktív keresők foglalkozásával kapcsolatos adatai - a FEOR-93 szerint - átdolgozásra kerültek. A jelen kiadvány táblázatos anyagának mind sokoldalúbb felhasználása érdekében néhány táblához módszertani magyarázatot fűzünk, illetve közöljük az adott tábla programozásának fontosabb elemeit. A közlési táblákban -helyhiány miatt- általában nem volt mód arra, hogy pontosan felsoroljuk az adott csoportosítások teljes megnevezését. Ezért az egyértelműség biztosítása érdekében néhány ismétlődő és fontos oldalrovat megnevezéseinek kódszámait közöljük a következő oldalakon. 155
