1996. ÉVI MIKROCENZUS Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye (1998)
BEVEZETŐ
munkahelyein más településről bejárókat, de nem egy ide tartozó nemzetgazdasági ágban - a szállítás, raktározás, posta és távközlést kivéve - tapasztalható az erősödő ingázási intenzitás. (A szolgáltatási szférában dolgozó naponta ingázók száma 11 százalékkal, az ide sorolt nemzetgazdasági ágakban foglalkoztatott aktív keresők létszáma ennél mérsékeltebben, 2 százalékkal emelkedett 1980 óta.) Továbbra is megmaradt az a különbség, ami a foglalkozási összetétel tekintetében már korábban is megmutatkozott az aktív keresők összessége és a naponta ingázók között. Az utóbbiak körében változatlanul alacsonyabb a szellemi tevékenységet végzők aránya, és ennek megfelelően 10 százalékponttal magasabb a fizikai foglalkozásúaké, mint az összes aktív kereső körében. A stagnáló országos szintű mutató jól kirajzolódó területi különbségeket takar. Budapesten, az ország három északnyugati megyéjében (Komárom-Esztergom, GyőrMoson-Sopron és Vas megyében) és három délkeleti megyéjében (Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megyében) nőtt az ingázók aránya. A lakóhely-változtatások és az ideiglenes vándorlás erőteljes visszaesése folytán napjainkban a munkavállalási célú területi mobilitás legjellemzőbb, speciális megnyilvánulási formája a napi ingázás. A napi ingavándor-forgalom döntően megyehatárokon belülre koncentrálódik. A naponta ingázók kétharmada nem lépi át a megyehatárt. A régiók közötti munkaerőáramlás minimális, mindössze 122 ezer aktív kereső dolgozik más régióban, mint amelyhez lakóhelye tartozik. A naponta ingázók több mint a fele városi (fővárosi) munkahelyre járó községi lakos. A régiók közötti ingavándor-forgalomból egyedül az ország középső részének, a fővárost és a fővárost körülfogó Pest megyét magába foglaló közép-magyarországi régiónak van munkaerő-nyeresége. A településtípusonként vizsgált ingázási különbözet a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a többi városban pozitív, a községek viszont jelentős munkaerő-veszteséget könyvelhetnek el.
