1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Összefoglaló adatok a 2%–os képviseleti minta alapján (1990)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Az alapterület meghatározásánál a válaszfalak és a szerkezeti elemek alapterülete figyelmen kívül maradt. A beépített szekrények és a konyhaberendezés alapterülete viszont beletartozik az adott helyiség alapterületébe. A LAKÁS HELYISÉGEI Szoba: közvetlen természetes megvilágítással és szellőzéssel (ajtóval, ablakkal) rendelkező, legalább 4 m^ alapterületű, alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség (háló, gyermekszoba, ebédlő stb). Az ablakkal is rendelkező hall, étkező, valamint a rendelőnek, várónak, irodának stb. használt szobajellegű helyiségek szintén a szobák között szerepelnek. Lakószoba a 12 m^-nél nagyobb alapterületű szoba. Félszoba a 6 m^-nél nagyobb, de 12 m^-t meg nem haladó alapterületű szoba. Kisszoba a legalább 4 m^, de 6 m^-t meg nem haladó alapterületű szoba. Az ajtó nélküli falnyílással a szobához csatlakozó hálófülke (alkóv) és étkezőrész nem minősül külön szobának, helyiségnek. Alapterülete a kapcsolódó szoba területéhez tartozik. Konyha a főzés (esetleg étkezés) céljára létesített és használt - legalább 4 m^ alapterületű, általában közvetlen, természetes megvilágítással, szellőzéssel (ablakkal, ajtóval) ellátott - helyiség. A konyhához rendszerint ajtó nélkül csatlakozó étkezőrész, -fülke nem számít külön helyiségnek. Alapterülete a konyha területét növeli. Lakóhelyiség a szoba és a konyha együtt. Főzőfülke a főzés céljára épített és használt - 4 m^-nél kisebb - helyiség. (Ide tartozik a teakonyha, főzőszekrény is.) Fürdőszoba (zuhanyozó, mosdófülke) a lakás tisztálkodás céljára használt helyisége. (Általában vízvezetékkel, szennyvízelvezetéssel és tisztálkodási célú berendezéssel rendelkezik, de nem a közművesítettség és a felszereltség a meghatározó, hanem a helyiség használata.) Egyéb helyiségek a lakáshoz tartozó olyan helyiségek, amelyek a lakás komfortosságát, valamint a lakók kényelmét szolgálják és a már felsorolt helyiségek között nem szerepelnek (pl. előszoba, éléskamra, zárt-, üvegezett veranda, hall, 4 m^-nél kisebb alapterületű fülkék, WC- helyiség, nyári konyha stb.) KOMFORTOSSÁG A lakások komfortosság szerinti csoportosítása kétféle módon történhet. Jelen kiadvány csak az egyszerűbb, összevont csoportosítást tartalmazza, amely a fürdőszobával (mosdóhelyiséggel) és a lakáson belüli WC-vel való ellátottságot veszi figyelembe. Ez biztosítja az 1980. évi és a korábbi adatokkal való összehasonlíthatóságot. Ebben a csoportosításban az összkomfortos lakások nem képeznek külön kategóriát, hanem a komfortosak között szerepelnek . Az egyszerűsített komfortosság fokozatai a következők: - komfortos az a lakás, amelyben fürdőszoba (mosdófülke) és WC is van; - félkomfortos az a lakás, amelyben vagy fürdőszoba (mosdófülke), vagy WC van; - komfort nélküli az a lakás, amelyben sem fürdőszoba (mosdófülke), sem WC nincs. (Ide tartoznak a szükségés egyéb lakások - pl. az egy helyiségből álló lakások - is.) FELSZERELTSÉG A közölt adatok mindig csak a lakáson belül meglévő felszereltséget tartalmazzák. 78