1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Összefoglaló adatok a 2%–os képviseleti minta alapján (1990)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Az 1949. és az 1960. évi visszatekintő adatoknál a gyermekek száma a házas, özvegy és elvált gyermekek, valamint a szülő nélkül, nagyszülővel élő unokák számát is tartalmazza. CSALADÜSSZETÉTEL A családösszetétel a családok csoportosítása az alábbiak szerint: - házaspár gyermek nélkül, vagy nőtlen/hajadon gyermek(ek)kel, - élettársi kapcsolat gyermek nélkül, vagy nőtlen/hajadon gyermek(ek)kel, ül élő szülő (apa vagy anya) nőtlen/hajadon gyermek(ek)kel, Lakóegység a lakás céljára épített vagy átalakított lakóhelyiség, illetve helyiségek csoportja a lakottságtól függetlenül, továbbá a más célra épített, de az összeírás eszmei időpontjában lakóhelyül használt egyéb helyiség vagy helyiségcsoport. A lakóegység fogalmi körébe tartozik: - a lakás (fogalmát 1. a továbbiakban); - a lakott egyéb lakóegység, amely lehet - gazdasági helyiség (raktár, présház, istálló stb., valamint lakóépületeken belüli műhely, mosókonyha, üzlethelyiség, garázs stb.), amelyet az összeírás eszmei időpontjában műszaki-építészeti (lakássá való) átalakítás nélkül legalább egy személy lakóhelyként használt; - ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítmény (kunyhó, bódé, barakk, putri, lakókocsi, járműkarosszéria, vasúti vagon, uszály, barlang stb.) lakott helyisége; - az intézeti háztartás, amely öt vagy több személy közösségi elhelyezésére, vagy elhelyezésére és ellátására szolgál) csecsemő- és gyermekotthonok, kollégiumok, munkásszállások, szociális otthonok, szállodák, üdülők, otthonházak, kórházak stb.) A lakott egyéb lakóegységek és az intézeti háztartások adatait a lakásadatok nem tartalmazzák. Ez okozza az eltérést a lakások lakónépessége és a kötet többi fejezetében szereplő lakónépesség-adatok között. Lakás az eredetileg állandó emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára épített vagy lakássá átalakított és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi stb.) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egysége, amely a közterületről, udvarról, vagy az épületen belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló bejárattal rendelkezik. Emellett a szűkebben értelmezett lakásfogalom előírja azt is, hogy az adott helyiségcsoport komfortfokozatba sorolható legyen. Ennek következtében a komfortfokozatba nem sorolható ún. szükséglakások és egyéb lakások nem tartoznak a lakásállományba. Mivel a korábbi népszámlálások adatközlései e kitételt figyelmen kívül hagyták, az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a kötet valamennyi lakásadata a lakások, a szükséglakások és az egyéb lakások összességére vonatkozik. Az otthonházak (nyugdíjasok, szobabérlők, fiatal házasok háza) lakásegységei, ha a bennük lakók önálló magánháztartást vezetnek, lakásoknak számítanak. A lakás céljára épített, de az összeírás eszmei időpontjában csak irodának, üzletnek stb. vagy kizárólagosan üdülésre (hétvégi pihenésre) használt lakások nem tartoztak az összeírás körébe. Egy lakásnak minősült az összeírás során a műszakilag (építészetileg) összefüggő, belső átjárókkal összekötött helyiségek csoportja akkor is, ha egy vagy több helyiség átjáróját ideiglenes jelleggel (nem fallal) lezárgyermekek számát is. LAKÚEGYSÉG LAKÁS 76